A diplomamunka egy alapvető mikroökonómiai kérdésre probál meg magyarázatot adni. A kérdés: "Hogyan lehet meghatározni a befektető számára optimális portfóliókat?". Mint látni fogjuk ezt nehéz megválaszolni. A döntést nagyon sok makroökonómiai tényező befolyásolhatja. A kérdésre sokáig nem kaptak a befektetők kielégítő választ. Az első jelentős eredményeket Harry Markowitz publikálta 1952-ben. Ő dolgozta ki a portfólió kialakításának alapelveit. A következő jelentős eredmény a CAPM-modell megkonstruálása volt. A modell alapvetően azt a gondolatkört vizsgálja, hogy "mennyivel járul hozzá az egyedi eszköz a piaci portfólió varianciájához". Látni fogjuk, hogy ez a kapcsolat egy lineáris kapcsolat. A modellt sokan kritizáltak, így nemsokára megszületett az APT modell. Az APT modell lényegében hasonlít a CAPM-hez. Ez a modell sem lett tökéletes, ugyanis amellett, hogy rendelkezik néhány kellemes tulajdonsággal, azért van jópár kellemetlen tulajdonsága is. Az APT alkalmazásánál a legnagyobb probléma, hogy semmit sem tudunk arról, hogy pontosan melyek is az ún. "faktorok", míg a CAPM az összes makroökonómiai kockázatot egyetlen jól definiált tényezőben, a piaci portfólió várható hozamában foglalja össze. A dolgozat egy jelentős rendzésre épül, melynek neve: "mean-variancia". Látni fogjuk, hogy alapvetően ez a rendezés fogja a befektetők számára hatékony porttfóliókat kijelölni, azért többesszámban írtuk a portfóliókat, ugyanis nem egyértelmű. A hatékony portfóliók egy görbén fognak elhelyezkedni. A görbe meghatározása után, a befektető számára hatékony portfólió kiválasztása már csak a befektető kockázatvállalásától függ. A dolgozatban egy kisebb rész a MATLAB programcsomag néhány függványét is bemutatja, amelyek meghatározhatják az optimális portfóliókat.