A kínai paradoxon

dc.contributor.advisorNádasi, Levente
dc.contributor.authorTabaka, Zita
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-10-25T12:45:25Z
dc.date.available2016-10-25T12:45:25Z
dc.date.created2016-10-25
dc.description.abstractKína elmúlt évtizedekben tapasztalt nagymértékű növekedése hátterében egy erőteljes iparosítás húzódott meg. A GDP lehető legnagyobb mértékű emelésére tett kísérletek komoly környezeti problémákat hoztak felszínre. Kína mára a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátó országgá vált, de mégis ez az az ország, ahol a világon a legtöbbet költenek megújuló energiára. Úgy tűnik a vezetés végre felismerte a helyzet tarthatatlanságát, és igyekeznek orvosolni az okozott károkat. Ezt támasztja alá a nemrég elfogadott új gazdaságpolitika, az „új norma” mely egy lassabb, de fenntarthatóbb növekedési modellt helyez előtérbe. Egyre nagyobb erőkkel igyekeznek visszaszorítani a szénhasználatot, illetve növelni kívánják a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát a teljes energiafelhasználáson belül. Szakdolgozatomban a jelenkori állapotokat elemezve arra keresem a választ, hogy vajon meddig tartható fenn Kína gazdasági növekedése. Illetve arra, hogy mi jelenti az ország növekedése számára a legnagyobb kihívást.hu_HU
dc.description.correctorKE
dc.description.courseGazdálkodási és menedzsmenthu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent61hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/231234
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsNevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/*
dc.subjectKínahu_HU
dc.subjectfenntarthatósághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleA kínai paradoxonhu_HU
dc.title.translatedThe paradox of Chinahu_HU
Fájlok