Nexus between Personal Factors and Practice of Self-Medication among Primary School Teachers in Oyo State, Nigeria
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
The purpose of this study was to examine the nexus between personal factors and the practice of self-medication among primary school teachers in Oyo State. Five hundred participants constituted the study’s sample out of which only 476 were used after data administration. Both the independent and dependent variables were measured with validated instruments with 0.85 reliability co-efficient and the data obtained was analyzed using the Pearson Product Moment Correlation (PPMC) Statistical method. Two research hypotheses were formulated and tested at a 0.05 level of significance. The result showed that there was a significant relationship between poverty and the practice of self-medication among primary school teachers (r= .823; p<0.05) as well as between illiteracy and the practice of self-medication among primary school teachers (r= .643; p<0.05). The implication of this showed that poverty and illiteracy level had significant impacts on the practice of self-medication among primary school teachers. In view of these findings, it was recommended that educational stakeholders should frequently organize seminars and workshops for primary school teachers, especially in rural areas on the dangers of self-medication.
A tanulmány a személyes tényezők és az öngyógyítás gyakorlata közötti kapcsolatot vizsgálja a nigériai Oyo államban élő általános iskolai tanárok körében. Módszer: a mintát ötszáz résztvevő alkotta, amelyből az adatfelvétel után csak 476-ot használtak fel. Mind a független, mind a függő változókat validált eszközökkel mérték 0,85 megbízhatósági együtthatóval, és a kapott adatokat a Pearson Product Moment Correlation (PPMC) statisztikai módszerrel elemezték. Két kutatási hipotézist fogalmaztak meg és tesz-teltek 0,05-ös szignifikanciaszinten. Eredmények: szignifikáns kapcsolat van a szegénység és az öngyógyítás gyakorlata (r= .823; p<0,05), valamint az analfabetizmus és az öngyógyítás gyakorlata (r= .643; p<0,05) között az általános iskolai tanárok körében. Konklúziók: a szegénység és az írástudatlanság jelentős hatással van az öngyógyítás gyakorlatára az általános iskolai tanárok körében. Ajánlásként meg-fogalmazták, hogy az oktatásban érdekelt felek rendszeresen szervezzenek szemináriumokat és workshopokat az öngyógyítás veszélyeiről, különösen a vidéki területeken élő általános iskolai tanárok számára.