Rec-flow: rekombinációs ráta mérése áramlási citometriával

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzékvölgyi, Lóránt
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorBudai, Zsófia
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentBirkó, Zsuzsanna
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Humángenetikai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2015-06-12T09:51:49Z
dc.date.available2015-06-12T09:51:49Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractA rekombináció számos sejtbéli folyamatban fontos szerepet játszik, többek között a DNS kettős szál törések kijavításánál is elengedhetetlen. Bármilyen zavar a rekombináció mechanizmusában kóros folyamatokhoz vezethet (pl. daganatképződéshez), ezért is fontos, hogy tudjuk mérni a rekombinációs gyakoriságot különböző modellrendszerekben. Munkánk során különféle mutációk rekombinációs rátára gyakorolt hatását mértük egy speciális áramlási citometria alapú módszerrel, vad típusú és mutáns Saccharomyces cerevisiae törzsekben. Mérésünk alapja egy olyan centromérikus plazmid transzformációja volt, amely egy galaktóz-indukálható promóter (GAL1) által meghajtott funkcióképtelen GFP gént kódolt. Az GFP gén megszakításához használt LacZa inzerció kivágódása ún. nem-homológ rekombináció hatására történhet meg, amely a GFP kódoló régiójának helyreállításán keresztül zölden fluoreszkáló sejtek megjelenéséhez vezet. Kísérleti rendszerünkben két módszerrel indukáltuk a transzkripciót és ezáltal detektálhatóvá tettük a rekombinációt: egyrészt galaktóz metabolizmussal, másrészt egy ösztogén-indukálható virális fúziós enhanszer fehérjét (GAL4-ER-VP16) expresszáló plazmid kotranszformációjával, amely ösztradiol hatására kapcsolja be a GAL1 promótert. Vad típusú, Tho1 deléciós és hiszton H3 pontmutáns törzsekben FACScan áramlási citométerrel mértük a zölden fluoreszkáló sejtek mennyiségét és százalékos eloszlását represszív és induktív körülmények között, amelyből rekombinációs gyakoriságot számoltunk. Kimutattuk, hogy a Tho1 gén mutációja szignifikánsan növeli a rekombinációs rátát, valamint, hogy az általunk vizsgált H3R2A hiszton pontmutáns törzs alacsonyabb rekombinációs gyakoriságot mutatott, mint a vad típusú törzs. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy módszerünk megbízhatóan használható mutációk rekombinációra gyakorolt hatásának kvantifikálására. Jövőbeli céljaink közt szerepel a mérés felskálázása 96- vagy 384-lyukú plate formátumra egy áramlási citometria alapú rekombinációs screen beállításához.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.coursemolekuláris biológiahu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecBiokémia-genomikahu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent24hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/214173
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectrekombinációhu_HU
dc.subjectDNS hibajavításhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományokhu_HU
dc.titleRec-flow: rekombinációs ráta mérése áramlási citometriávalhu_HU
dc.title.translatedRec-flow: measuring recombination rate by flow cytometryhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)