Az oktatáshoz való jog a nemzetközi és a magyar jogban
Az oktatáshoz való jog a nemzetközi és a magyar jogban
Dátum
2008-04-18T14:57:04Z
Szerzők
Török, Éva
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az oktatás jelentőségét eddig is éreztem, de a jog tényleges tartalmával nem voltam tisztában;
egyetemi hallgatóként ez inspirált arra, hogy e témában kutatást végezzek, s a vonatkozó szakirodalmat,
a teljesség igénye nélkül, feldolgozzam.
Dolgozatom kiemelt célja,hogy részletesen ismertesse
az Emberi Jogok Európai Egyezményének Első kiegészítő jegyzőkönyve 2. cikkét.
Ehhez kapcsolódik egy történeti rész, a vonatkozó nemzetközi szerződések vizsgálata,
a kisebbségek oktatáshoz való jogának taglalása, végül a magyar szabályozás leírása.
A kutatás módszereit illetően a témához kapcsolódó könyveket, tanulmányokat, több esetben angol nyelvűeket is,
elemeztem, illetve az interneten úgyszintén találtam hasznosítható anyagokat.
A történeti részből kiderül, hogy az oktatáshoz való jog eredetileg szabadságjogként jelentkezett.
Idővel a közoktatás biztosítása az államok alkotmányos kötelezettségévé vált.
Az oktatás szabadsága ma már az állami monopólium korlátjaként jelentkezik,
elsődlegesen a magániskolák alapításának és fenntartásának szabadságát jelenti.
A II. világháború után előtérbe került az emberi jogok nemzetközi szintű szabályozása,
így az oktatáshoz való jog is számos nemzetközi szerződésben megjelent.
Hazánk részese e szerződéseknek, rendelkezéseikkel a magyar szabályozásnak összhangban kell lennie.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az idevágó bírósági gyakorlat alapján az oktatáshoz való jog biztosítja,
hogy mindenki igénybe vehesse a már létező oktatási intézményeket,
az államnak azonban nem feladata további lehetőségek biztosítása.
A felvételt objektív, ésszerű és nem diszkriminatív kikötésekhez kapcsolhatja.
Köteles azonban a tanulmányokat elismerni, az oktatás egészében az ismereteket tárgyilagos,
kritikai és pluralista módon átadni, s tisztelni a szülők vallási és világnézeti meggyőződését.
A kisebbségek oktatáshoz való jogával kapcsolatban alapvető probléma, hogy nem létezik olyan kötelező erejű
nemzetközi dokumentum,amely teljes körűen tartalmazná a kisebbségek oktatáshoz való jogát.
Alkotmányunk nem az oktatáshoz való jog kifejezést használja, hanem annak szinonimájaként a művelődéshez való jogot,
mely a nemzetközi dokumentumokkal összhangban magában foglalja a kötelező és ingyenes alapfokú oktatást,
illetve a közép- és felsőfokú szint képességei alapján mindenki számára való hozzáférhetőségét.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a tárgyalt jog kérdésével,
rögzítette az állam semlegességének követelményét az oktatás terén is, kimondta,
hogy nem csak állami, illetve önkormányzati oktatási intézmények hozhatók létre.
Az oktatás különböző szintjeiről rendelkező törvények - mivel alkotmányos kötelezettség,
hogy hazánk biztosítsa a nemzetközi és a belső jog összhangját - megfelelnek a nemzetközi követelményeknek.
Leírás
Kulcsszavak
Emberi Jogok Európai Bírósága, kisebbségek, közoktatás, felsőoktatás