Az oktatáshoz való jog a nemzetközi és a magyar jogban
| dc.contributor.advisor | Szemesi, Sándor | |
| dc.contributor.author | Török, Éva | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2008-04-18T14:57:04Z | |
| dc.date.available | 2008-04-18T14:57:04Z | |
| dc.date.created | 2008 | |
| dc.date.issued | 2008-04-18T14:57:04Z | |
| dc.description.abstract | Az oktatás jelentőségét eddig is éreztem, de a jog tényleges tartalmával nem voltam tisztában; egyetemi hallgatóként ez inspirált arra, hogy e témában kutatást végezzek, s a vonatkozó szakirodalmat, a teljesség igénye nélkül, feldolgozzam. Dolgozatom kiemelt célja,hogy részletesen ismertesse az Emberi Jogok Európai Egyezményének Első kiegészítő jegyzőkönyve 2. cikkét. Ehhez kapcsolódik egy történeti rész, a vonatkozó nemzetközi szerződések vizsgálata, a kisebbségek oktatáshoz való jogának taglalása, végül a magyar szabályozás leírása. A kutatás módszereit illetően a témához kapcsolódó könyveket, tanulmányokat, több esetben angol nyelvűeket is, elemeztem, illetve az interneten úgyszintén találtam hasznosítható anyagokat. A történeti részből kiderül, hogy az oktatáshoz való jog eredetileg szabadságjogként jelentkezett. Idővel a közoktatás biztosítása az államok alkotmányos kötelezettségévé vált. Az oktatás szabadsága ma már az állami monopólium korlátjaként jelentkezik, elsődlegesen a magániskolák alapításának és fenntartásának szabadságát jelenti. A II. világháború után előtérbe került az emberi jogok nemzetközi szintű szabályozása, így az oktatáshoz való jog is számos nemzetközi szerződésben megjelent. Hazánk részese e szerződéseknek, rendelkezéseikkel a magyar szabályozásnak összhangban kell lennie. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az idevágó bírósági gyakorlat alapján az oktatáshoz való jog biztosítja, hogy mindenki igénybe vehesse a már létező oktatási intézményeket, az államnak azonban nem feladata további lehetőségek biztosítása. A felvételt objektív, ésszerű és nem diszkriminatív kikötésekhez kapcsolhatja. Köteles azonban a tanulmányokat elismerni, az oktatás egészében az ismereteket tárgyilagos, kritikai és pluralista módon átadni, s tisztelni a szülők vallási és világnézeti meggyőződését. A kisebbségek oktatáshoz való jogával kapcsolatban alapvető probléma, hogy nem létezik olyan kötelező erejű nemzetközi dokumentum,amely teljes körűen tartalmazná a kisebbségek oktatáshoz való jogát. Alkotmányunk nem az oktatáshoz való jog kifejezést használja, hanem annak szinonimájaként a művelődéshez való jogot, mely a nemzetközi dokumentumokkal összhangban magában foglalja a kötelező és ingyenes alapfokú oktatást, illetve a közép- és felsőfokú szint képességei alapján mindenki számára való hozzáférhetőségét. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a tárgyalt jog kérdésével, rögzítette az állam semlegességének követelményét az oktatás terén is, kimondta, hogy nem csak állami, illetve önkormányzati oktatási intézmények hozhatók létre. Az oktatás különböző szintjeiről rendelkező törvények - mivel alkotmányos kötelezettség, hogy hazánk biztosítsa a nemzetközi és a belső jog összhangját - megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. | en |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 53 | en |
| dc.format.extent | 49885 bytes | |
| dc.format.extent | 2537774 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/3972 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | Emberi Jogok Európai Bírósága | en |
| dc.subject | kisebbségek | en |
| dc.subject | közoktatás | en |
| dc.subject | felsőoktatás | en |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Nemzetközi jog | en |
| dc.title | Az oktatáshoz való jog a nemzetközi és a magyar jogban | en |