Miért érdemes a városoknak több lábon állni gazdasági szempontból?

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBauerné Gáthy, Andrea
dc.contributor.authorTarnóczi, Tamás Bence
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Kar
dc.date.accessioned2022-10-21T09:48:13Z
dc.date.available2022-10-21T09:48:13Z
dc.date.created2022-10-20
dc.description.abstractA gazdaságot befolyásoló hatások – jelenlegi helyzetben a pandémia, a folyó Orosz-Ukrán konfliktus, a növekvő energia árak és a magas infláció – az utóbbi időszakban jelentősen és kiszámíthatatlanul gyorsan változnak. Emiatt is elengedhetetlenül fontos ebben a bizonytalan helyzetben felmérni és előrejelezni mik azok a sajátosságok, amik megfigyelhetők Magyarország gazdasági motorjaiban, azaz a nagyvárosokban. Elsőként a nagyvárosok iparági szerkezetét vizsgáltam meg, amit a vállalati beszámoló adatok szintjén valósítottam meg, egy 300 ezer soros adatbázis felépítésével. A cégeket a KSH által használt 21 iparágba soroltam. Megállapítottam, hogy az ipar, kereskedelem és építőipar mindenhol domináns, a városok között szerkezetileg csak a kisebb ágazatokban találunk jelentős eltérést. Elemzésem második részében megvizsgáltam az elmúlt 10 évben, hogyan alakult a városok gazdasági teljesítménye. Ennek mérésére városi szintű GDP számítást végeztem, a megyei adatok és a helyi iparűzési adó megoszlása segítségével top-down módon. Magyarország GDP-je 2010 és 2020 között 75%-kal növekedett, a megyék pedig 60% és 100% közötti ütemet vettek fel. A nagyvárosok egy része ezt felülmúlta akár 120%-os növekedést produkálva, másik fele viszont még az országos ütemet sem érte el. Fő hipotézisem a koncentráció és a gazdasági teljesítmény kapcsolatát taglalja. Az iparágak koncentrációját a Herfindahl–Hirschman Index (HHI), a gazdasági teljesítményt pedig a városi GDP-ből képzett bázis viszonyszám adta. Ezen két érték kapcsolatát 2010 és 2019 között városonként vizsgáltam, a GDP változás, mint függő, a HHI pedig mint magyarázó változó került a modellbe. Eredményül azt kaptam, hogy erős negatív irányú kapcsolat van a két tényező között, azaz a szerkezeti diverzifikáció elősegíti a gazdasági növekedést. Végül a kalkulált regressziós egyenletek mentén prognózisokat készítettem különböző HHI csökkenési szcenáriókra, amellyel kimutatható, hogy milyen potenciális növekedési pályát érhetnek el az egyes városok. Ezen információk hasznosak lehetnek a városok számára, hiszen a célzott gazdaságfejlesztés és befektetés ösztönzés irányvonalait tárják fel.
dc.description.courseVállalkozásfejlesztés
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent56
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/337862
dc.language.isohu
dc.subjectregionálisgazdaságtan
dc.subjectgazdaság elemzés
dc.subjectMJV
dc.subjectnagyváros
dc.subjectmagyarország gazdasága
dc.subjectgazdasági koncentráció
dc.subjectHerfindahl–Hirschman index
dc.subjectGDP
dc.subjectbruttó hozzáadott érték
dc.subjectDebrecen gazdasága
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Gazdaságelemzés
dc.titleMiért érdemes a városoknak több lábon állni gazdasági szempontból?
dc.title.subtitleA magyarországi nagyvárosok gazdasági teljesítményének és szerkezeti koncentrációjának összefüggés elemzése
dc.title.translatedWhy should cities have a more diversified economy? – The analysis of the correlation between economic performance and structural concentration in Hungarian cities
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet)