A pincegazdászatról, borkereskedésről, vagyis A magyar- s erdélyországi boroknak sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi borkereskedés hajdan és jelenkori viszonyairól
A pincegazdászatról, borkereskedésről, vagyis A magyar- s erdélyországi boroknak sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi borkereskedés hajdan és jelenkori viszonyairól
Fájlok
Dátum
1856
Szerzők
Balásházy János (1797-1857)
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Emich Gusztáv bizománya
Absztrakt
Leírás
Possessori bejegyzés: Polgári Önképzököör Sümegen (kék, kerek pecsét) (p. 3., 259.)
A mű négy szakaszra oszlik. Az első szakasz kissé csapongó, kevéssé összefüggő elrendezésben általános borászati problémákat tárgyal, pl. rövid termesztéstörténet, forrás, szakszerű kezelés, hordók, borhamisítás, stb., többször is a szerző saját tapasztalataival illusztrálva.
A második szakasz a tokaj-hegyaljai borvidék bortermelését mutatja be, terjedelmes történeti áttekintéssel. Igen részletes az aszúbor-készítés leírása.
A harmadik szakasz kifejezetten a borkészítést és –kezelést ismerteti, először is a pincék szakszerű kialakítását. Ezután a hordók célszerű kivitelezéséről és karbantartásáról értekezik, rendkívül részletesen.
Első (al)fejezetben kerít sort a szerző a tulajdonképpeni borkezelésre: kénezés, fejtés, javítási módszerek, stb. A magyar és külföldi borok közt is részletes összehasonlítást tesz. Bőségesen szól a palackozás és a szállítás helyes módszereiről. Ismertet néhány borászati műszert is. A második (al)fejezetben a borok megromlásának lehetséges változatait mutatja be, gyógymódokat is kínálva azokra.
A negyedik szakasz a hazai borkereskedelem történetét és kortársi helyzetét mutatja be, sok modernizációs javaslattal, a külföldi borkereskedés helyzetének ismertetésével (és az ebből a magyarság hasznára leszűrhető tanulságokkal). Felvázolja a világ bortermelésének helyzetét országonként, ill. hogy a magyar kivitel hol lenne elhelyezhető. Nagyon érdekes a külföldi borfajták ismertetése. Ezután a hazai borvidékeket mutatja be röviden. Végül részletesen elemzi az ún, aktív (itthonról a termelők, ill. hazai kereskedők által lebonyolított) borkereskedés menetét és előnyeit, majd észrevételeket közöl a médiában megjelent legújabb borászati eljárásokról. A könyvet függelék (toldalék) zárja, melyben a szerző bemutatja és például állítja a létrehozandó zempléni borkereskedelmi társulást (részvénytársaság), részletesen ismertetvén annak szabályzatát.
A mű négy szakaszra oszlik. Az első szakasz kissé csapongó, kevéssé összefüggő elrendezésben általános borászati problémákat tárgyal, pl. rövid termesztéstörténet, forrás, szakszerű kezelés, hordók, borhamisítás, stb., többször is a szerző saját tapasztalataival illusztrálva.
A második szakasz a tokaj-hegyaljai borvidék bortermelését mutatja be, terjedelmes történeti áttekintéssel. Igen részletes az aszúbor-készítés leírása.
A harmadik szakasz kifejezetten a borkészítést és –kezelést ismerteti, először is a pincék szakszerű kialakítását. Ezután a hordók célszerű kivitelezéséről és karbantartásáról értekezik, rendkívül részletesen.
Első (al)fejezetben kerít sort a szerző a tulajdonképpeni borkezelésre: kénezés, fejtés, javítási módszerek, stb. A magyar és külföldi borok közt is részletes összehasonlítást tesz. Bőségesen szól a palackozás és a szállítás helyes módszereiről. Ismertet néhány borászati műszert is. A második (al)fejezetben a borok megromlásának lehetséges változatait mutatja be, gyógymódokat is kínálva azokra.
A negyedik szakasz a hazai borkereskedelem történetét és kortársi helyzetét mutatja be, sok modernizációs javaslattal, a külföldi borkereskedés helyzetének ismertetésével (és az ebből a magyarság hasznára leszűrhető tanulságokkal). Felvázolja a világ bortermelésének helyzetét országonként, ill. hogy a magyar kivitel hol lenne elhelyezhető. Nagyon érdekes a külföldi borfajták ismertetése. Ezután a hazai borvidékeket mutatja be röviden. Végül részletesen elemzi az ún, aktív (itthonról a termelők, ill. hazai kereskedők által lebonyolított) borkereskedés menetét és előnyeit, majd észrevételeket közöl a médiában megjelent legújabb borászati eljárásokról. A könyvet függelék (toldalék) zárja, melyben a szerző bemutatja és például állítja a létrehozandó zempléni borkereskedelmi társulást (részvénytársaság), részletesen ismertetvén annak szabályzatát.
Kulcsszavak
Magyarország, 19. század, Bor és borkészítés, Kárpát-medence, Történet, Szőlészet