A munkavállalói részvétel hazai modellje és szabályanyaga mindig is vitákat generált a jogirodalomban, még ha abban egyfajta egységes álláspont alakult is ki, hogy az éppen aktuális szabályozás több ponton elhibázott. A joganyag – időállapotától függetlenül – mindig kritikák középpontjában volt, mely viták azonban a mai napig nem értek nyugvópontra, ugyanis abban már eltérnek az egyes álláspontok, hogy mi okozza a magyar üzemi tanácsi rendszer működési anomáliáit, illetőleg mi akadályozza ezen érdekképviseleti mód elterjedését, és abban is, hogy milyen módon kellene vagy lehetne ezt a tendenciát megváltoztatni. A kutatásom célja ezért alapvetően annak feltárása volt, hogy milyen okok húzódhatnak a munkavállalói részvétel hazai „népszerűtlensége” mögött. Ennek során az első hipotézisem az volt, hogy a munkavállalói részvétel anomáliainak oka az, hogy az üzemi tanács intézményével együtt előzmény nélküli, idegen test a magyar (munka)jogban. Második hipotézisként azt feltételeztem, hogy a hazai participációs rendszer azért nem működik megfelelően, mert nem került sor a munkavállalói részvétel, illetőleg az üzemi tanács által elérni kívánt célok meghatározására a szabályozás kialakítása során. Végül harmadik hipotézisként abból indultam ki, hogy a munkavállalói részvétel működőképességét az azt szabályozó joganyagban fellelhető, lényeges kérdéseket érintően felfedezhető belső ellentmondások, valamint joghézagok nagy száma gátolja.

The Hungarian model and regulation of employee participation has always generated controversy in the legal literature, even if there was a common standpoint that many of the existing rules are inadequate. The regulation – regardless of its different text versions at specific points in time – has always been in the focus of critics which have yet to arrive to a resolution since the different opinions emphasize different reasons causing the anomalies of the Hungarian works council and blocking the spread of this form of employee representation and how this tendency should be or could be changed. Therefore, the main aim of my research was to explore the reasons behind the ‘unpopularity’ of the works council in Hungary. During this, I have looked for the most relevant critics of the relevant legal literature for guidance, with regard to which I have examined the domestic status of the participation and the works council in a preferably logical sequence. My first hypothesis during this examination was that the reason behind the anomalies of employee participation lies with the fact that, along the works council, it is an unprecedented, foreign body in the Hungarian (labour) law. As a second hypothesis, I have assumed that the domestic participation system does not function appropriately due to the fact that the aims of employee participation and works councils have not been determined during the establishment of the regulation. Finally, as a third hypothesis, I have assumed that the appropriate functioning of employee participation is obstructed by the internal contradictions and the great number of legal gaps found in the rules regulating it.