Kutatásomban a Boldogságórák hatásait vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy az ebben a programban résztvevő gyerekeknek milyen az érzelmi intelligenciájuk, a stresszel való megküzdési képességük, illetve a szociális érzékenységük, különbözik-e a korcsoportjuktól. Felmértem a problémás viselkedést is a CBCL kérdőív önjellemző változatával, amit azonban változóként nem tudtam mérni, mert a kontrollcsoportnál nem találtam ilyen gyerekeket. A vizsgálat megkezdésekor megfogalmazott hipotéziseim, mely szerint a Boldogságórákon résztvevő gyerekek magasabb érzelmi intelligenciával bírnak, jobbak a társas készségeik és hatékonyabb megküzdési módokat preferálnak, mint a kontrollcsoportba járó gyerekek, nem tarthatóak az elvégzett kutatás alapján. Az érzelmi intelligenciát mérő skálán rosszabbul szerepeltek. A társas készségeik hasonlóak a kontrollcsoporthoz. Megküzdési módjaik az érzelemközpontú stratégiákban különböznek, ebben kimagaslóan vezetnek a Boldog Iskolák tanulói, ami az azonnali feszültségcsökkentésnél hatékonynak mondható. A fent említett vizsgálatokat a nemekre vonatkozóan is elvégeztem.