A szociális biztonsághoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNádasné Rab, Henriett
dc.contributor.authorVárvölgyi, Csaba
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2012-01-28T11:09:16Z
dc.date.available2012-01-28T11:09:16Z
dc.date.created2012
dc.date.issued2012-01-28T11:09:16Z
dc.description.abstractMi az a szociális biztonsághoz való jog? Mi a terjedelme, tartalma? Hogyan kezeli ezt a magyar, illetve a nemzetközi jog? Dolgozatom a fentebb említett kérdésekre keresi a választ melyhez segítségül hívtam hazánk kiemelkedő jogászaiból álló testület gyakorlatát, azaz az Alkotmánybíróság esetjogát. A testület megalakulásának kezdete óta foglalkozik a szociális biztonsághoz való jog tartalmával illetőleg azzal, hogy mi is tulajdonképpen a szociális biztonság. Az AB-nek meglehetősen nehéz feladata volt egyértelmű válaszokat adni a fentebb említettekre, hiszen Alkotmányunk a 70/E §-a elég szűkszavúan foglalkozik a szociális biztonsághoz való joggal és csak annyit mond, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárinak joguk van a szociális biztonsághoz. Nehézséget okozott még az is, hogy kezdetben az alkotmánybírák között éles ellenétét alakult ki a szociális biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Ilyen volt például, hogy a szociális biztonság alanyi jog-e vagy egyenlő-e a megélhetési minimummal, avagy a létminimummal. További kérdést vetett fel, hogy elégséges-e az, hogy az állam csak deklarálja a jogot a szociális biztonsághoz és kimeríti-e az állam az ezzel kapcsolatos kötelezettségét azzal, hogy fenntartja és működteti a szociális biztonságból eredő és azzal összefüggésbe álló szociális ellátásokat. Természetesen dolgozatomban külön időt és helyet szenteltem arra, hogy bemutassam, hogy a szociális biztonsághoz való jog nemzetközi jogi szempontból hogyan érvényesül. Mindezt azért találtam fontosnak, mert a nemzetközi jogi megállapítások hatással vannak hazánk jogrendjére és bizonyos esetben még kötelezettségeket is rónak rá. Nem beszélve arról, hogy ezen „külföldi” megállapítások lehetőséget adnak arra, hogy az itthoni joghézagokat orvosoljuk és a vitatott kérdésekre választ találjunk, találjanak. Ebből a szempontból külön elemeztem az egyes egyezményeket,nagy hangsúlyt fektetve az Európai Szociális Kartára, és kiemeltem azon részüket, amely a szociális biztonsághoz való joggal foglalkoznak. A Kartát azért emeltem ki, mert úgy véltem annak van a legnagyobb tekintélye és védelmi rendszere a szociális jogok és a szociális biztonságok kikényszerítése, érvényesülése szempontjából.hu_HU
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent46 oldalhu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/121629
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszociális biztonsághu_HU
dc.subjectalkotmánybírósághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Alkotmányjoghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Munkajoghu_HU
dc.titleA szociális biztonsághoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatábanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)