Az anyagi váltójog és bírói gyakorlata a XIX. századi Magyarországon
| dc.contributor.advisor | Babják, Ildikó | |
| dc.contributor.author | Orosz, Beáta | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-04-28T06:44:53Z | |
| dc.date.available | 2011-04-28T06:44:53Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-04-28T06:44:53Z | |
| dc.description.abstract | Magyarországon leginkább a dualizmus korában vált népszerűvé a váltó. Ennek oka többrétű, egyrészt 1848 előtt az ősiség akadályozta meg a váltó elterjedését, hiszen a nemesek birtokai „védettek” voltak, megnehezítve a végrehajtást. Majd a neoabszolutizmus korszaka következett, amikor nem is létezhetett a magyar váltóeljárás. A kiegyezés hozott mindezekben változást, s a dualizmus korában virágzott is hazánkban e pénzügyi eszköz használata egészen a második világháborúig. A váltó egy olyan pénzügyi intézmény, amely egy fizetési kötelezettséget keletkeztet. Kibocsátásához legalább két fél szükséges: az intéző és az intézvényes. Az intézvényes a váltóban meghatározott pénzösszeget az intéző részére bocsátja, amelyért „cserében” az intéző egy általa kiállított váltólevélben visszafizetési kötelezettséget vállal a megjelölt fizetési napon. A váltónak nagy előnye egy szimpla fizetési kötelezvénnyel szemben az, hogy a fent említett két félen kívül az érvényes kibocsátáshoz egyéb közreműködőre nincs szükség, így például a magas ügyvédi vagy közjegyzői költség megtakarítható. Egy váltólevél kiállításakor azonban körültekintően kell eljárni, figyelni kell arra, hogy a jogszabály által előírt kötelező kellékek mindegyikével rendelkezzen, e nélkül ugyanis nem keletkeztet váltóbeli jogokat és kötelezettségeket, csak egy hagyományos szerződésnek fog minősülni. A váltó élete nem feltétlenül reked meg az intéző-intézvényes viszonyában, hiszen már a kiállításakor lehetséges az, hogy az intéző nem önmagát, hanem egy harmadik személyt jelöljön meg a fizetés teljesítésére, nem is beszélve arról, hogy a kibocsátást követően forgatható is a váltó, így pénz helyett járhat kézről-kézre. Mi történik akkor, ha a fizetésre kötelezett személy nem akar teljesíteni? A váltó birtokosa a gyors bírósági eljárásnak és a rövid végrehajtási időtartamnak köszönhetően viszonylag hamar hozzájuthat a pénzéhez. | hu_HU |
| dc.description.course | Igazgatásszervező | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 38 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/105157 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | váltó | hu_HU |
| dc.subject | anyagi | hu_HU |
| dc.subject | váltójog | hu_HU |
| dc.subject | Magyar | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Jogtörténet | hu_HU |
| dc.title | Az anyagi váltójog és bírói gyakorlata a XIX. századi Magyarországon | hu_HU |