Jelen disszertáció célja az volt, hogy felmérjük a romániai magyar közoktatásbeli zenei nevelés eredményességét, azért, hogy a kapott eredmények ismeretében új utakat kereshessünk a zenepedagógiában és főképp a zenepedagógusok képzésében. Időszerűségét indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben az iskola világában, a társadalom szocio-kulturális aspektusában, az ifjúság életmódjában bekövetkezett változásokra a zenepedagógia sem céljaiban, sem módszereiben, sem szemléletében nem reagált. A zene társadalmi jelenség/produktum, ezért vizsgálódásunk – bár alapvetően zenepedagógiai indíttatású - nem szorítkozott csupán a zenei ízlés, a zenével kapcsolatos magatartás vizsgálatára, hanem megpróbálta őket a társadalmi lét kontextusába helyezni. Kutatásunk elméleti keretének megrajzolásához tehát, nemcsak a zenével kapcsolatos tudományágak (zenepedagógia, zeneesztétika, zeneszociológia, zenepszichológia), hanem a neveléstudomány, a szociológia, a filozófia, az esztétika és a média-kutatások eredményeit is felhasználtuk. Ezzel magyarázható az elméleti keret tágabb, interdiszciplináris jellege. Az elméleti kutatásban egyaránt használtunk külföldi és magyar forrásmunkákat, viszont az értékrendről szóló fejezetben, kizárólag a magyar fiatalokkal foglalkozó forrásmunkákra támaszkodtunk, mert úgy véltük, ez releváns kutatásunk szempontjából (különös tekintettel a közösségi értékekre). A disszertáció empirikus része kvantitatív jellegű. A kérdőíves vizsgálatot és a zenei idézeteket tartalmazó CD segítségével az ízlésfelmérést 2009. június első hetében végeztük a résztvevő 13 líceum zenetanárainak segítségével. A kérdéseinkre 564 romániai magyar X. humán és reál tagozatos diák válaszolt. A statisztikai elemzés során a kereszttáblás elemzést és a varianciaanalízist alkalmaztuk. Az empirikus kutatást bemutató rész két nagyobb tömbre tagolódik. Az egyikben az elemzéseink során a kapott adatokat hét változó függvényében vizsgáltuk: 1. nem, 2. apa (nevelőapa) iskolai végzettsége, 3.anya (nevelőanya) iskolai végzettsége, 4. tagozat (humán, reál), 5. régiók (Kelet-Erdély, Belső-Erdély, Partium, Bukarest) 6. vallásosság, 7. hol lakik tanév közben (otthon a szülőkkel, rokonoknál, albérletben, bentlakásban). A másikban az elemzett adtok alapján azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés fedezhető fel a zenei ízlés és az értékrend, a zenei ízlés és a kulturális fogyasztási szokások, illetve a zenei ízlés és a médiahasználat között. Ezek alapján vontuk le következtetéseinket. A kutatásunk következtetései reményeink szerint nemcsak a zenetanárok számára lehetnek hasznosak, hanem mindazok számára is, akire valamilyen formában az ifjúság nevelése tartozik.

The main purpose of the present thesis was to survey the effectiveness of the musical education in the ethnic Hungarian public schools in Romania in order to be able to find methods in music teaching and most of all in music teacher training based on the results of the survey. The actuality of this issue is motivated by the fact that throughout the previous decades the teaching of music has not reacted to the changes in the educational and social-cultural aspects of the society, in the young generation’s lifestyle neither regarding its goals and methods nor its approach. Music is a social phenomenon/ product. Therefore our research- although it is mainly methodological- has not been limited to the mere examination of the musical taste, of the music-related behavior, but it has tried to place them into the context of the social environment. Thus for the description of the theoretical framework of the present research we used not only the music-related branches of science (music pedagogy, music aesthetics, music sociology, music psychology), but also the results of educational science, sociology, philosophy, aesthetics and media research. This explains the wider interdisciplinary character of the framework. For the theoretical research both Hungarian and foreign sources were used whereas the chapter dedicated to the range of values is based only on sources dealing exclusively with ethnic Hungarian young people as this is what we consider relevant from the point of view of the present research (with special regard to the social values). The empiric part of the thesis has a quantitative character. In the survey we used a questionnaire and a CD containing musical fragments. The survey was made in the first week of June 2009 with the help of music teachers from 13 highschools .The questions were answered by 564 10th grade ethnic Hungarian students from Romania. In the statistical interpretation we used the cross table analysis and the variance analysis. The part presenting the empiric research is divided in two bigger units. In the first part the data obtained in the survey are analyzed according to seven variables: 1.sex 2. studies of the father(foster-father) 3. studies of the mother (foster–mother) 4. special curriculum (science, art) 5. region (East Transylvania, Mid-Transylvania, Partium, Bucarest) 6. religiousness 7. where the student lives during the school year (at home with parents, with relatives, in a rented apartment, in boarding school). In the second part the relationships between the musical taste and the range of values, musical taste and cultural consumption habits, respectively musical taste and the use of media are analyzes based on the available data. The conclusions were drawn according to all the above mentioned. We believe that the results and conclusions of the present research could be useful not only for the music teachers, but also for all those who are involved in the education of the young generation.