Szakdolgozati kutatásomban utánajártam, hogy Gomolya és Camembert esetén hogyan változik a laktózkoncentráció valamint a nedvességtartalom az érés során. A szakirodalmi áttekintésben röviden írok a sajtok történelméről, sajtok általános gyártási technológiákról, a sajtok fajtáiról és azok jellegéről. Az anyag és módszer fejezetben bemutatom a rendelkezésünkre bocsátott sajtok előállításának menetét és körülményeit ismertetem a vizsgálatainkhoz alkalmazott módszereket, és az ehhez használt anyagokat. A gyártott sajtjainkat frissen, illetve hétről hétre vetettük alá vizsgálatoknak az érés folyamatát végigkövetve. A mérések eredményeiből arra tudunk következtetni, hogy a gomolya a vártnál később, 35 napos érettségnél, míg a camembert a vártnak megfelelően 21 naposan tartalmaz tolerálható mennyiségű laktózt. Előzőleges feltételezésünk szerint a sajtok laktóztartalma arányosságban áll a bennük fellelhető savó mennyiségével. Méréseinkből következik, hogy a camembert kezdeti nedvességtartalma magasabb, mint a gomolya sajté, ezáltal kijelenthető, hogy a következtetésünk igazolást nyert.