A dolgozat célja volt, hogy olyan konstruktumok összefüggéseit vizsgálja, melyekre korábban még nem került sor. Az elméleti háttere a kauzalitásra (Cialdini, 2009), az attitűdtárgyakra (Eagly és Chaiken, 1993), a meggyőzésre (Chaiken, 1980; Petty és Cacioppo, 1981,1984), valamint a Reklámhatás Modellre (ARM, Mehta 2004) épült fel. Ezek az elméleti keretek Cialdini (2009) kauzalitás-elmélete, Eagly és Chaiken (1993) attitűd/attitűdtárgy-elmélete, Chaiken (1980) és Petty és Cacioppo (1981,1984) meggyőzés-elmélete, valamint Mehta (2004) Reklámhatás Modellje (ARM). A fenti elméletek közös jellemzője, hogy alapvetően kétféle kognitív folyamatot különböztetnek meg mind az információk feldolgozása, mint a döntéshozatal kapcsán: egy heurisztikus vs. szisztematikus ill. perifériás vs. központi utat, melyeken haladva felszínesebb vagy alaposabb elemző-értékelő tevékenységet folytatva hozunk döntéseket. A reklámok esetében mindez különösen érdekes a reklámszlogenek tekintetében, amelyek egy meglehetősen tömör, sűrített információt nyújtanak és feldolgozásukhoz valószínűleg különböző mértékű kognitív erőfeszítés szükséges. A dolgozat abból a feltételezésből indult ki, hogy a nyelvérzék, azaz a mondaton belül mondatrészek elemzésekor mutatott teljesítmény hátterében szisztematikus-központi feldolgozási folyamatok állnak és ezek hatással vannak a reklámszlogenek feldolgozására és preferenciájára is. Ugyanezt feltételeztük a kognitív reflexió esetében, ahol az írott nyelvi információ feldolgozása fontosabb, mint az egyszerű matematikai-logikai feladat elvégzése. A 100 fő bevonásával készült vizsgálat során az eredetileg felállított hipotéziseket nem vagy csak részben sikerült igazolni.