Dolgozatom célja a magyar családnévrendszer bemutatása a családnevek kiala-kulási folyamatának, nyelvi felépítésének és keletkezéstörténeti körülményeinek figyelembevételével, melynek alapjául KÁZMÉR MIKLÓS Régi magyar család-nevek szótára című családnévtörténeti adattára és etimológiai szótára szolgál. Ezen szótár a XIV. századtól a XVII. századig terjedő időszak magyar eredetű családneveit tartalmazza, amely kiváló forrásnak bizonyult a dolgozatom témá-jához is. A személynevek e csoportjának vizsgálatát egyrészt éppen az a terjedelmes forrásanyag teszi lehetővé, amelyet KÁZMÉR MIKLÓS közread szótárában; más-részt pedig az is elősegíti, hogy nemrégiben jelent meg a személynevek leírásá-nak egy újfajta kerete. Ennek az általam is alkalmazott funkcionális szemléletű kognitív-pragmatikai keretnek az az egyik legfontosabb jellemzője, hogy uni-verzálisan, azaz nyelvtől és korszaktól függetlenül alkalmazható. A modell leírása HOFFMANN ISTVÁN nevéhez kötődik (2008), melyet TÓTH VALÉRIA a személynévadás és a személynévhasználat kérdéseivel foglalkozó monográfiá-jában dolgozott ki az ómagyar korra vonatkozóan (2016). Ezt a személynév-leírási keretet használom magam is a családnevek rendszertani bemutatásához.