A gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálatok eredményei fontos részét képezik történeti ismereteinknek. Egyes gazdasági folyamatok országos kihatással voltak, így befolyásolva a politikát, diplomáciát, hogy mást ne mondjunk, a fejlődés irányát. A gazdaság vizsgálata történhet országos szinten, azonban az egyes folyamatok lecsapódása alsóbb szinteken érhető először tetten. Ide tartoznak az uradalmak is, vizsgálatuk tehát azért fontos, mert kiegészítésül, vagy éppen új adatokkal, szempontokkal szolgálhatnak nagyobb folyamatok megértéséhez. A nagybirtokok gazdasági rendszert alkottak a nagyobb, regionális vagy országos gazdasági rendszerben. Mégis, az uradalomtörténeti vizsgálatok – bár az 1930-as években máig meghatározó eredményeket értek el – ma nem tartoznak a legpopulárisabb vizsgálati témák közé, annak ellenére, hogy lenne mit vizsgálni. Ha a Rákóczi-birtokokról beszélünk, talán elsőként az óriási kiterjedésű birtokkomplexum juthat eszünkbe, amely Felső-Magyarországra, illetve Erdélyre is kiterjedt. Ha pedig az ide tartozó birtokok sorát idézzük fel, találkozhatunk egy uradalommal, amely a köztudatban Rákóczi-birtokként él, mégsem olyan ismert, mint a sárospataki. Ez a regéci uradalom, amely Abaúj-megyében helyezkedett el, s mint hegyaljai birtok, szőlőbirtokai meghatározóak voltak, s ez volt az, amely a nagybirtok értékét is adta. A regéci uradalom gazdálkodását a 18. századi viszonyokra nézve vizsgálták még 1930-ban. Ez az időszak már a Trautsohn birtoklás korszaka. A Rákóczi család regéci gazdálkodásáról ez idáig csak szórványos ismereteink voltak, leginkább az 1690-es évekre vonatkoztatva. Ennek egyik oka a nagyfokú forráshiányosság, amely a második világháború alatt Rákóczi-levéltárt ér bombatámadásnak, illetve a gazdasági iratanyag selejtezésének tudható be. Kutatásunk alatt kísérletet tettünk a fennmaradt források összegyűjtésére és elemzésére. A dolgozat célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, a Rákóczi-birtoklás alatt (1646–1711) milyen volt a regéci uradalom gazdálkodása, egyik kérdésünk is ehhez kapcsolódva az volt, ráfizetéses volt-e az uradalom? Megválaszolásához a szőlőterületek, majorközpontok, víz- és erdőgazdálkodás vizsgálata is szükséges volt. Szintén ezzel kapcsolatban vált fontossá az uradalmi igazgatás változásainak áttekintése, hiszen a jó gazdálkodás egyik feltétele a megfelelő szervezeti rendszer. Mivel a gazdasági vizsgálatok nem nélkülözhetik a társadalmi folyamatok górcső alá helyezését, így dolgozatunk végén megpróbáltuk elemezni, hogy a 17. századi gazdasági változások miként hatottak a lakosságra, annak összetételére.

Kulcsszavak: uradalomtörténet; Regéc; uradalom; gazdaságtörténet; II. Rákóczi Ferenc; társadalomtörténet; koraújkor; szőlőművelés; jobbágyság

The output of economic and social history studies represents an important part of our historical knowledge. Some economic processes have had a nation-wide impact, influencing politics, diplomacy, to say the least, and the course of development. Studyingthe economy can be carried out at the national level, but it is at the lower levels that the impact of certain processes is first apparent. This includes the manors, so analyzing them is important to gather new data and perspectives for understanding larger processes. Large estates formed an economic system within the larger regional or national economic system. Yet, even though the history of manorial estates has made significant progress since the 1930s, they are not among the most popular subjects of focus today, despite the fact that they offer a lot to discover. When we talk about the Rákóczi estates, perhaps the first thing that comes to mind is the vast estate complex that extended across Upper Hungary and Transylvania. And if we assess the range of estates being parts thereof, we may find manors that are known asRákóczi estates but are not as well-known as the one in Sárospatak. We are talking about the Regéc manor, which was located in Abaúj County, and as a hillside manor, its principal value stemmed from its significant vineyards. The management of the Regéc manor was analyzed in 1930, reflecting conditions of the 18th century. This was already the era of Trautsohn rule. Until then, only sporadic data (mostly from the 1690s) of the Rákóczi family's interests in Regéc was available. This stems from a major lack of sources due to the bombing of the Rákóczi archives during the Second World War and the scrapping of economic records. During our research, we attempted to collect and analyze the sources that survived. The aim of the thesis was to examine how the Regéc manor was managed during the Rákóczi era (1646–1711); we examined whether the manor was unprofitable. In order to answer this question, it was necessary to examine the vineyards, central manors, as well as water and forest management. Also in this context, it became important to review the changes in the manorial administration, since having a proper organizational systemis a cornerstone for good management. Since economic studies cannot be completed a closer look at social processes, we have concluded our thesis by trying to analyze how the economic changes of the 17th century affected the population and its composition. Key words: history of manorial estates; Regéc;estate;economic history;Francis II Rákóczi;social history;early modern period;viniculture;serfdom