Az emberi társadalom és gazdaság történetét szorosan áthatja a technológiai fejlődés, amely alapjaiban formálta át a munka világát és a munkavállalók lehetőségeit. A technológiai innovációk egyszerre hoztak létre új lehetőségeket és kihívásokat, különösen a 21. században, ahol a mesterséges intelligencia (MI), az automatizáció és az ipari robotika új korszakot nyitott a munkaerőpiaci átalakulások terén. E kérdéskör áll a doktori disszertáció középpontjában, amely az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát vizsgálja a technológiai fejlődés tükrében. A kutatás fő célkitűzése az volt, hogy feltárja, miként érzékelik a technológiai fejlődés hatásait az egyetemi hallgatók, akik a jövő munkaerőpiacának szereplői lesznek. A disszertáció részletesen vizsgálja az automatizáció és az MI által generált változások munkaerőpiaci hatásait, különös tekintettel az egyes szakmák, készségek és képességek automatizálhatóságára, valamint a bérek reális értékelésére vonatkozóan. A kutatás egyedi megközelítést alkalmaz, amely kombinálja a kvantitatív és kvalitatív elemzéseket. Az egyetemi hallgatók körében végzett felmérés és kísérleti kutatás rávilágított arra hogyan vélekednek a gazdasági területen tanuló egyetemi hallgatók a technológiai fejlődés munkaerőpiaci hatásairól. A Munkaerőpiaci ismeretek vizsga során végzett felmérés mesterséges intelligencia munkaerőpiaci vonatkozásával kapcsolatos extra kérdéseket tartalmazott, amelyeket a vizsgázók opcionálisan megválaszolhattak plusz pontért cserébe. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a jobban felkészült hallgatók szignifikánsan nem értek el magasabb pontszámot az extra kérdésekben, azaz a tantárgyi tematikán kívüli, azonban az oktatott kurzus tartalmához közvetve kapcsolódó változások megítélésénél a hallgatók nem tudták eredményesebbek lenni a felkészültségi szintjüktől függetlenül. The history of human society and economy is deeply intertwined with technological development, which has fundamentally reshaped the world of work and the opportunities available to workers. Technological innovations have simultaneously created new opportunities and challenges, particularly in the 21st century, where artificial intelligence (AI), automation, and industrial robotics have ushered in a new era of labor market transformations. This complex issue forms the core of the doctoral dissertation, which explores the relationship between education and the labor market in the context of technological advancement. The primary objective of the research is to uncover how university students, as future labor market participants, perceive the impacts of technological progress. The dissertation examines the labor market effects of changes driven by automation and AI in detail, focusing on the automation potential of various professions, skills, and capabilities, as well as the realistic assessment of wages. The research employs a unique approach that combines quantitative and qualitative analyses. A survey and experimental research conducted among university students revealed insights into how economics students perceive the labor market effects of technological advancements. The survey, administered as part of a Labor Market Knowledge exam, included optional extra questions related to the labor market implications of AI, which students could answer for bonus points. The findings showed that better-prepared students did not achieve significantly higher scores on the extra questions, indicating that students' ability to assess changes indirectly related to the course content was not necessarily dependent on their preparedness level.