A mai világban a gazdasági verseny egyre kiélezettebb a vállalkozások között. Egy cég érvényesülésének eszközei, a piaci versenyelőny megszerzésének lehetőségei között elsőként szerepel egy megfelelő védjegy kitalálása, majd felfuttatása. A védjegy fontos szerepet tölt be a gazdasági életben, egyrészt megkülönbözteti az adott terméket, szolgáltatást az összes többitől, másrészt a marketing és reklám ereje révén felkelti a fogyasztók figyelmét. Egy már jó hírnevet szerzett védjegy a vásárló számára a megszokott minőséget biztosítja, ami további vásárlásra motivál. A kutatás és fejlesztés egyre nagyobb méreteket ölt a világban és befektetők, uniós pályázatok hatalmas pénzeket fektetnek ebbe a területbe. Az informatika és a tudományok fejlődésével még fontosabbá vált a saját találmányok, a szellemi tulajdon védelme, mint 100 évvel ezelőtt. Ez a fejlődés egyúttal utat nyitott a hamísítók, „kalózok” és védjegybitorlók számára is, amely folyamatos jogi küzdelemmel jár. Mindezek együttesen indokolják a téma aktualitását is.
A szakdolgozat célja az Európai Unió védjegyrendszerének bemutatása, a téma körül járása a védjegyekkel való megismerkedéstől, a védjegyoltalom megszerzésén át a jogszabályi háttér és a különböző jogesetek bemutatásig. A dolgozatban meghatározásra kerül a védjegy fogalma, a védjegyek csoportosítása és fajtái. Az átlagembert megkérdezve a védjegyekről első sorban az ábrás védjegyekre gondol, mint például egy autó márkára például az Opelre, sportruházatra akár a Nike, vagy üdítő italra, mint a Coca-Cola. Azonban a védjegyeknek számos más fajtája is létezik, amelyeknek tárháza a technikai fejlődéssel folyamatosan bővül. A dolgozat példákat hoz azokra a védjegytípusokra (mintázat, hologram, 3D ábra, mozgó védjegy, stb.), melyekre az emberek nem is gondolnak, vagy mindennapjaik során nem találkoznak velük. Jogszabályokra való hivatkozással bemutatja azokat a követelményeket, amelyeknek egy uniós megjelölésnek meg kell felelnie és azt is, hogy melyek azok a viszonylagos vagy feltétlen kizáró okok, amelyek akadályai lehetnek egy védjegy lajstromba vételének. A nemzeti, nemzetközi vagy közösségi megjelölések számos funkcióval bírnak. Szerepük ismertetésére az első fejezetben kerül sor.