Az Európai Unió védjegyrendszerének sajátosságai

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorCsécsy, György
dc.contributor.authorVeress, Veronika Rita
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-08T05:52:30Z
dc.date.available2020-05-08T05:52:30Z
dc.date.created2020-05-07
dc.description.abstractA mai világban a gazdasági verseny egyre kiélezettebb a vállalkozások között. Egy cég érvényesülésének eszközei, a piaci versenyelőny megszerzésének lehetőségei között elsőként szerepel egy megfelelő védjegy kitalálása, majd felfuttatása. A védjegy fontos szerepet tölt be a gazdasági életben, egyrészt megkülönbözteti az adott terméket, szolgáltatást az összes többitől, másrészt a marketing és reklám ereje révén felkelti a fogyasztók figyelmét. Egy már jó hírnevet szerzett védjegy a vásárló számára a megszokott minőséget biztosítja, ami további vásárlásra motivál. A kutatás és fejlesztés egyre nagyobb méreteket ölt a világban és befektetők, uniós pályázatok hatalmas pénzeket fektetnek ebbe a területbe. Az informatika és a tudományok fejlődésével még fontosabbá vált a saját találmányok, a szellemi tulajdon védelme, mint 100 évvel ezelőtt. Ez a fejlődés egyúttal utat nyitott a hamísítók, „kalózok” és védjegybitorlók számára is, amely folyamatos jogi küzdelemmel jár. Mindezek együttesen indokolják a téma aktualitását is. A szakdolgozat célja az Európai Unió védjegyrendszerének bemutatása, a téma körül járása a védjegyekkel való megismerkedéstől, a védjegyoltalom megszerzésén át a jogszabályi háttér és a különböző jogesetek bemutatásig. A dolgozatban meghatározásra kerül a védjegy fogalma, a védjegyek csoportosítása és fajtái. Az átlagembert megkérdezve a védjegyekről első sorban az ábrás védjegyekre gondol, mint például egy autó márkára például az Opelre, sportruházatra akár a Nike, vagy üdítő italra, mint a Coca-Cola. Azonban a védjegyeknek számos más fajtája is létezik, amelyeknek tárháza a technikai fejlődéssel folyamatosan bővül. A dolgozat példákat hoz azokra a védjegytípusokra (mintázat, hologram, 3D ábra, mozgó védjegy, stb.), melyekre az emberek nem is gondolnak, vagy mindennapjaik során nem találkoznak velük. Jogszabályokra való hivatkozással bemutatja azokat a követelményeket, amelyeknek egy uniós megjelölésnek meg kell felelnie és azt is, hogy melyek azok a viszonylagos vagy feltétlen kizáró okok, amelyek akadályai lehetnek egy védjegy lajstromba vételének. A nemzeti, nemzetközi vagy közösségi megjelölések számos funkcióval bírnak. Szerepük ismertetésére az első fejezetben kerül sor.hu_HU
dc.description.courseIgazgatásszervezőhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent61hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/286222
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectunióhu_HU
dc.subjectvédjegyrendszerhu_HU
dc.subjectvédjegyhu_HU
dc.subjectlevédetéshu_HU
dc.subjectmárkahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleAz Európai Unió védjegyrendszerének sajátosságaihu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)