Az NLRX1 NOD-szerű receptor szabályozó szerepének vizsgálata humán dendritikus sejtekben

A tétel rövid nézete
dc.authorid.mtmt
dc.authorid.mtmt
dc.contributor.advisorPázmándi, Kitti Linda
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorHudák, Bettina
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentSzabó, Krisztina
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2019-06-04T11:30:27Z
dc.date.available2019-06-04T11:30:27Z
dc.date.created2019
dc.description.abstractA szervezetben zajló gyulladások során a dendritikus sejtek (DS) többszörös patogén-, és sérülés-asszociált veszély jeleknek lehetnek kitéve, mely különböző mintázatfelismerő receptorok egyidejű aktiválódásához és receptor kölcsönhatások létrejöttéhez vezethet. Az NLRX1 citoplazmatikus NOD-szerű receptorról korábban már bebizonyosodott, hogy képes más receptorok szignalizációs útvonalait szabályozni. Így célul tűztük ki, hogy feltárjuk ezen receptor endoszómális Toll-szerű receptorok (TLR) aktivitására kifejtett lehetséges szabályozó hatását humán plazmacitoid DS-ekben (pDS) és monocita-eredetű DS-ekben (moDS) egyaránt. Kísérleteink során NLRX1 géncsendesített humán DS-ekben vizsgáltuk a TLR aktiváció indukálta fenotípusos és funkcionális változásokban bekövetkező lehetséges eltéréseket áramlási citometria, ELISA és western blot módszerek segítségével. Kimutattuk, hogy az NLRX1 konstitutívan expresszálódik humán pDS-ekben, illetve megállapítottuk, hogy a monocitákból differenciáltatott moDS-ekben az 5 napos differenciáció során az NLRX1 mennyisége fokozódik és érett moDS-ekben stabilan kifejeződik, hasonlóan a pDS-ekhez. Az NLRX1 expressziójának gátlása mind pDS-ekben és mind moDS-ekben növelte a TLR7/8 aktiváció indukálta fenotípusos érést, melyre a vizsgált sejtfelszíni fehérjék (CD40, CD86, HLA-DQ és CD83) fokozott expressziója utalt. Továbbá mindkét DS altípus esetében az NLRX1 hiánya megnövekedett TLR-indukált pro-inflammatórikus citokin (IL-6, TNF-α) és kemokin (IL-8) választ eredményezett. Eredményeink alapján elmondható, hogy az NLRX1 az endoszómális TLR aktiváció negatív regulátora humán DS-ekben, így az NLRX1 közvetített szabályozó mechanizmusok átfogóbb feltárása hozzájárulhat a DS-ek túlműködésével járó gyulladásos vagy autoimmun kórképek terápiájának fejlesztéséhez.hu_HU
dc.description.courseorvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikushu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecOrvosi kutatólaboratóriumi analitikahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/268662
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectDendritikus sejthu_HU
dc.subjectTLR7hu_HU
dc.subjectNLRX1hu_HU
dc.titleAz NLRX1 NOD-szerű receptor szabályozó szerepének vizsgálata humán dendritikus sejtekbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)