A funkcionális és strukturális kyphosis thoraco-scapularis dyskinesisének vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNémethné Gyurcsik, Zsuzsanna
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.authorJakab, Ákos
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentLábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa
dc.contributor.opponentGyurisné Kanyári, Szilvia
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2018-05-25T12:24:53Z
dc.date.available2018-05-25T12:24:53Z
dc.date.created2018-04
dc.description.abstractManapság gyakorta találkozhatunk a természetesnél kyphoticusabb thoracalis régióval, akár a fiatalabb korosztályban is. A fokozott háti kyhosis mögött számos ok állhat; eredete szerint két csoportra osszuk: strukturális- és funkcionális kyphosisra. Míg előbbi a csontszerkezet elváltozása miatt alakul ki, addig a második csoportba tartozó személyek esetében az elváltozás izomtani alapokon nyugszik, így az könnyebben korrigálható. A strukturális elváltozás főként a Scheuermann-kór nevű betegségre vezethető vissza. A fokozott háti kyphosis összefüggést mutat a rendellenes lapockaállással, mely kórképet scapularis dyskinesisnek nevezünk, ami egy általános megnevezés a scapula fiziológiás statikus vagy dinamikus helyzetében, illetve a scapulo-humeralis mozgások kivitelezésekor megfigyelhető patológiás módosulásra. A scapula mozgásainak kontrollja, fiziológiás pozíciója is változik ebben a kórképben, illetve előfordulhat a scapulo-humeralis ritmus dysfunctiója is. Diplomadolgozatom célja volt a lapocka mozgásának és állásának vizsgálata a fokozott háti kyphosis két különböző csoportjának esetében, illetve az ezek közötti összefüggések kutatása, statisztikai kimutatása. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a két problémakör milyen hasonlóságokat és különbségeket mutat a scapula állását tekintve. Vizsgáltuk a scapula állását, annak különböző helyeken mért távolságát a gerinctől, illetve a mm. rhomboidei és a scapula stabilizáló izmok izomerejét több karhelyzetekben. A gerinc vonatkozásában mértük a görbületek jellegét (statikus vagy dinamikus) és a lumbális illetve a thoracalis szakasz flexiójának mértékét is. Felmértük továbbá az ujj-talaj és fal-occiput távolságát és a mellkas kitérésének mértékét is. A vizsgálatok során összesen húsz thoracalis kyphosissal rendelkező személyt mértünk fel, két csoportra bontva, melyek közötti különbséget a kyphosis jellege (strukturális vagy funkcionális) határozta meg. Mindkét csoportban egyaránt 10-10 fő került felmérésre, azonos tesztek elvégzésével. A felmérések mindegyike objektív jellegű volt. A fizikális vizsgálatok során mért eredményeink fényében arra a következtetésre jutottunk, hogy a scapularis dyskinesis jellege, mértéke és jelenléte, illetve a kyphosis típusa (strukturális vagy funkcionális) között nincs kapcsolat. A két csoport között nem találtunk szignifikáns különbséget bilaterális lapocka távolságkülönbségre vonatkozóan sem.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/252767
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectscapularis dyskinesishu_HU
dc.subjectkyphosishu_HU
dc.subjectScheuermannhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA funkcionális és strukturális kyphosis thoraco-scapularis dyskinesisének vizsgálatahu_HU
dc.title.translatedExamination of scapular dyskinesis in functional and structural kyphosishu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)