Serdülőkorúak lelki egészsége

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBíró, Éva
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megelőző Orvostani Intézet::Egészségfejlesztési Nem Önálló Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorGergely, Szilvia
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-06-10T07:57:49Z
dc.date.available2016-06-10T07:57:49Z
dc.date.created2016-04-01
dc.description.abstractA felnőttkori mentális zavarok csaknem fele serdülőkorban kezdődik, így kiemelten fontos, hogy a fiatalok mentális egészsége kellő figyelmet kapjon. Célunk az volt, hogy felmérjük a debreceni középiskolákban tanulók lelki egészségét és feltárjuk az iskolatípusonként esetleg meglévő különbségeket körükben. Az adatgyűjtéshez használt online, önkitöltős kérdőívet - mely vizsgálta többek között a családi és társas kapcsolatokat, a testi és lelki egészséget, életmódot - összesen 1276 tanuló töltötte ki. A lelki egészség felmérésére a koherencia érzés, pszichés stressz, depresszió és az élettel való elégedettség szolgált. Vizsgáltuk a szubjektív egészséget is, ahol a gimnazisták közül az egészségüket rossznak minősítők 14,2%-os, illetve a szakközépiskolások 22,8% os arányához képest a szakmunkásképzősök 34,6%-a tartja rossznak az egészségét (p<0,0001). A koherencia érzésben nem találtunk jelentős különbséget, azonban a szakmunkásképzősöknél a depresszív hangulatúak aránya már kiugró, több mint 56,6%, csaknem duplája a másik két iskolatípushoz (gimnázium: 31,0%, szakközépiskola: 31,9%) képest (p<0,0001). Hasonló mintázat látható az élettel való elégedettség esetében is, ahol a szakmunkásképzőbe járó diákok 23,7%-a átlagosan vagy az alatti mértékben volt elégedett az életével a másik két iskolatípusra jellemző 13-14%-kal szemben (p=0,047). A testi/lelki tünetek közül a fáradtság a legkiemelkedőbb, ami összesítve a tanulók 54%-át érinti napi vagy heti szinten, de még ennél is nagyobb arányban, 57%-ban jellemző a gimnáziumi tanulókra. Az eredményeket összevetettük a korábban egyetemi hallgatók körében végzett felmérések eredményével. A hallgatók koherencia érzése szignifikánsan magasabb, azonban a pszichés stressz mértéke a vizsgált középiskolásoknál szignifikánsan alacsonyabb. Összehasonlítva a 2014-es iskoláskorúakat vizsgáló HBSC felméréssel elmondhatjuk, hogy az összesített eredményekben nincs különbség, viszont a szakmunkásképzősök értékei szignifikánsabban rosszabbak, mint az átlag. Általánosságban elmondható, hogy például a fokozott pszichés stressz, a depresszív hangulat minden intézménytípusban magas arányú, de a szakmunkásképzős tanulók értékei jelentősen rosszabbak és a különbség szignifikáns.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseegészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent34hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/228483
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectserdülőhu_HU
dc.subjectlelkihu_HU
dc.subjectmentálishu_HU
dc.subjectegészséghu_HU
dc.subjectfelméréshu_HU
dc.subjectHBSChu_HU
dc.subjectkoherenciahu_HU
dc.subjectstresszhu_HU
dc.subjectdepresszióhu_HU
dc.subjectöngyilkossághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleSerdülőkorúak lelki egészségehu_HU
dc.title.translatedMental health of adolescentshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)