Nyálfehérjék mennyiségi vizsgálata szájüregi laphámrákban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorCsősz, Éva
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorArany, József
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentAntal-Szalmás, Péter
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézethu_HU
dc.date.accessioned2017-06-02T10:28:02Z
dc.date.available2017-06-02T10:28:02Z
dc.date.created2017
dc.description.abstractVilágviszonylatban és kiváltképpen Magyarországon jelentős mértéket ölt a daganatos betegségek által okozott halálozások száma. A rosszindulatú megbetegedések igen gyakran a fejen és a nyaki területeken jelennek meg. Ezek közül a szájüregi laphámrákok felé fordult a figyelmünk, ugyanis a magyar lakosság körében ez a 6. leggyakrabban diagnosztizált malignus betegség. Célunk az volt, hogy olyan fehérjéket találjunk, melyek diagnosztikai értékkel bírhatnak a betegség meglétét illetően. Kutatásunkban 20 betegtől, 6 fiatal kontrolltól és 11 korban illesztett kontrolltól származó nyálmintában határoztuk meg a heparin kofaktor II, az involukrin, a rezisztin és a komplement C5 fehérjék koncentrációját szendvics ELISA módszerrel. Az adatok eloszlásának meghatározására Kolmogorov – Smirnov tesztet alkalmaztunk. A nem normál eloszlást mutató adatainkat Mann – Whitney teszt segítségével, a normál eloszlású adathalmazt pedig ANOVA és kétmintás T-teszt segítségével értékeltük ki. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a heparin kofaktor II, az involukrin és a rezisztin fehérjék szintjében nincs szignifikáns különbség a vizsgált csoportok között. A komplement C5 koncentrációja azonban szignifikánsan alacsonyabb volt a fiatalok csoportjában mindkét csoporttal összehasonlítva, míg ugyanezen fehérje mennyisége már nem mutatott szignifikáns különbséget az idősebb korosztályban betegek és kontrollok között. Kutatásunk rávilágít annak fontosságára, hogy a más populációkban, szájüregi laphámrákban talált biomarkerek nem jelentenek elegendő információt ahhoz, hogy világviszonylatban is biomarkerekként tekinthessünk az adott fehérjékre ezen betegségben. Ennek egyik oka lehet a populációk közötti genetikai variabilitás. Ezenfelül a gyulladási folyamatok emelkedett jelenléte idősebb korban zavaró tényezőként jelentkezhet a betegek és a kontrollok megkülönböztetésében a gyulladási faktorok vizsgálatánál.hu_HU
dc.description.courseklinikai laboratóriumi kutató mesterképzéshu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/241336
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszájüregi laphámrákhu_HU
dc.subjectELISAhu_HU
dc.subjectheparin kofaktor IIhu_HU
dc.subjectinvolukrinhu_HU
dc.subjectrezisztinhu_HU
dc.subjectkomplement C5hu_HU
dc.subjectnyálfehérjehu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Molekuláris biológiahu_HU
dc.titleNyálfehérjék mennyiségi vizsgálata szájüregi laphámrákbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)