A disszertációban a magyar elektronikus adóigazgatási eljárások során érvényesülő adózói jogvédelmi eszközöket, valamint adózói jogok gyakorlását és adókötelezettségek teljesítését vizsgáltam a digitális adóigazgatási térben és ezzel összefüggésben alakítottam ki hipotéziseimet. Kutatásomat a megfelelő ügyintézéshez való jog elméleti keretéből építettem fel, valamint konkretizáltam az adójogviszonyra és e körben érvényesülő eljárásjogi alapelvekre és jogokra, továbbá digitális eljárásjogi modellekre. A digitális adóigazgatásra közösségi jog szempontjából az eIDAS rendelet (interoperabilitás, elektronikus azonosítás, személyes adatok védelem stb.), a nemzetközi szakmai szervezet (BRITACOM, ICC, OECD) által meghatározott keretek, melyek elemzési és viszonyítási alapot biztosítottak (maturity modell, CTC-k, vállalati szabványok, stb.). Továbbá a magyar digitális ügyintézés fejlődése (Ket., Eüsztv., Dáp. tv.) és adóigazgatási eljárásjog (Air.) is „kéz a kézben” a digitális transzformáció útjába tolta adóhatóságokat és adózókat, így kiemelt jelentősége van a jogvédelemnek. Gyakorlati példán, azaz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás rendszerén keresztül az elektronikus azonosítás (Ügyfélkapu+, DÁP-mobil azonosítás), a képviselő választás szabadsága jogintézményeinek, valamint az adózói jogok és kötelezettségek teljesítése során biztosított elektronikus szolgáltatások ismertetésével mutattam be a jogvédelmi eszközök érvényesülését. A digitális adóigazgatás nem pusztán kommunikációs mód, hanem az eljárásjogi garanciák érvényesülésének tere, ahol a jogvédelem hozzáférhetősége és tényleges gyakorlása dől el. Az adóhatóság digitális szolgáltatásai minőségének, szintjének növekedése lehetőséget teremt a magasabb minőségű adózói jogok gyakorlására és adókötelezettségek teljesítésére, ha erre az adóhatóság lehetőséget biztosít. In my dissertation, I examined the taxpayer legal protection instruments operating in Hungarian electronic tax administration procedures, as well as the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations within the digital tax administrative space. In this context, I formulated my hypotheses. I built my research on the theoretical framework of the right to good administration and specified its relevance to the tax legal relationship, including the procedural principles and rights prevailing in that relationship, as well as digital procedural models. From an EU-law perspective, the eIDAS Regulation provides a key legal framework for digital tax administration. It covers, among other matters, interoperability, electronic identification and the protection of personal data. In addition, the frameworks defined by international professional organisations (BRITACOM, ICC, OECD) provided a basis for analysis and comparison, including, for example, the maturity model, CTCs and corporate standards. Moreover, the development of Hungarian digital administration (Ket., Eüsztv., Dáp. Act) and tax administration procedural law (Air.) has, hand in hand, placed both the tax authority and taxpayers on the path of digital transformation. For this reason, legal protection has particular significance. Through a practical example, namely the Online Form-Completion Application (ONYA), I demonstrated the practical operation of legal protection instruments by presenting electronic identification (Ügyfélkapu+ and DÁP mobile identification), the legal institution of the free choice of representation, and the electronic services provided in connection with the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of their obligations. Digital tax administration is not merely a mode of communication. It is the procedural space in which procedural guarantees operate and where the accessibility and effective exercise of legal protection are determined. Improving the quality and level of the tax authority’s digital services can enable a higher-quality exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations, provided, if the tax authority makes this possible.