A kísérteties nyomában
dc.contributor.advisor | Angyalosi, Gergely | |
dc.contributor.author | Ladó, Beáta | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2021-05-20T09:28:32Z | |
dc.date.available | 2021-05-20T09:28:32Z | |
dc.date.created | 2021-04 | |
dc.description.abstract | A dolgozat a romantikus orvosi körből kiindulva megpróbált betekintést nyújtani az itt formálódó gondolati körbe, valamint az innen származó meglátásokat felhasználó, tovább alakító gondolkodók egyes írásaiba végig a kísértetiessel való kapcsolatokat próbálva szem előtt tartani. Először a lehetőségekhez mérten bemutatni Schubert, majd Kleist néhány meglátását a kísérteties, de még inkább az elme sötét működéseiről. A hipnózis és az ehhez hasonló gyakorlatok ekkoriban nagyon divatossá váltak, és kitüntetett érdeklődésre tarthattak számot. Ezt az irányultságot tükrözik Schubert a témában megjelent írásai is. Ezután egy rövid kitérő erejéig a romantikus zseni és a melankolikus alakja került a középpontba a kísértetiessel való lehetséges kapcsolódási pontként, felmutatva a közöttük fellelhető analógiákat. Ezután a dolgozat áttér az eddigi meglátásokat és a melankolikus alakját valamilyen módon felhasználó gondolkodók írásaira, kezdve a sort Kierkegaard egyes műveivel. Közvetlen kapcsolódásokat keres Schuberttel és a kísértetiessel, illetve a későbbi freudi kísérteties-fogalom egyes vonásaival – az irónia, az ismétlés és a szorongás tekintetében. Ez utóbbit tovább követi Heideggernél, és hasonló analógiákat felállítva végül elér Freudhoz is. A dolgozat a különböző előfordulásokat és kapcsolódásokat igyekezett összegyűjteni és felmutatni, így a fogalomban időközben bekövetkező értelembeli változások, eltolódások nem kerültek előtérbe, vagyis a szöveg nagy részében a freudi fogalom dominál. Freud után a gótikus irodalmon keresztül vezet az út, egyrészt visszatekintve a korábbi meghatározásokra, valamint előre a kísérteties későbbi megjelenései felé, egészen a horrorfilmekig. A gótikus irodalom bemutatásában kiemelt szerepet kap Lovecraft munkássága, művei ugyanis nagy hatással voltak mind az irodalom, mind a vizuális művészetek terén. Ezt az utolsó két szakasz nem tekinthető igazán lezártnak. Mindkettő tovább tagolható lenne, ám a jelenlegi munka kereteit ez túlzottan szétfeszítené. | hu_HU |
dc.description.course | Esztétika | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 48 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/310063 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | kísérteties | hu_HU |
dc.subject | Freud | |
dc.subject | Lovecraft | |
dc.subject | esztétika | |
dc.subject | gótikus irodalom | |
dc.subject | horror | |
dc.subject | Kierkegaard | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Filozófia | hu_HU |
dc.title | A kísérteties nyomában | hu_HU |