Az erdők lehetséges történészi értelmezései.

Balogh, Róbert

Az erdők lehetséges történészi értelmezései.

dc.contributor.advisor	Szilágyi, Zsolt
dc.contributor.author	Balogh, Róbert
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Bölcsészettudományi Kar -- Történelmi Intézet
dc.date.accessioned	2022-02-03T12:37:12Z
dc.date.available	2022-02-03T12:37:12Z
dc.date.created	2021	hu_HU
dc.date.defended	2022-03-02
dc.description.abstract	A kutatás célja az, hogy a professzionális erdészet felől közelítve rámutasson arra, hogy az erdős területek változásával kölcsönhatásban álló globális folyamatok miként jelentek meg Magyarországon, illetve melyek voltak azok a regionális és magyarországi sajátosságok, amelyek hozzájárultak az itt vizsgált korszakos esemény formálásához. Mindkét szempontot figyelembe véve három olyan összefüggésre koncentrálok: a nacionalizmus és a professzionalizáció kapcsolatára, a kommodifikáció és a trianoni határok közötti összefüggésére, valamint az államszocialista időszak tudományos tudástermelésének kontextusaira. Ezen jellegzetességek, illetve ezek együttállása a közép-európai régión belül nem kizárólag Magyarország esetében merülnek fel. Ezek a kérdések Magyarországra vonatkoztatva kifejezetten jól vizsgálhatók. Kutatási kérdéseim irányát az erdőgazdálkodás történetével kritikus szemmel foglalkozó környezettörténeti irodalom adta meg, amely rávilágított, hogy az erdő sokféle tájképre vonatkoztatható kifejezés, amely a 19. század közepén már a legtöbb esetben hibrid, vagyis egyszerre kulturális, társadalmi, gazdasági és biológiai színtér volt, és az is maradt. Ez többek között azt jelenti, hogy a tájkép változása és a társadalmi egyenlőtlenségek és a hierarchiák kölcsönösen formálták, és tükrözték is egymást. Ezen történet fontos része, hogy a 19. század második felétől az erdős területeket egyre jelentősebb mértékben formálta át a kommodifikáció története és térbelisége. Az erdők és a belőlük kitermelt faanyag árucikké válása ugyanis már a 19. század közepétől globális, regionális és lokális léptékben is értelmezhető folyamattá vált. Elsőként azt fogom bemutatni, hogy az erdészeti szaknyelv története a professzionalizáción keresztül kapcsolódik mind a profitorientált mezőgazdaság túlsúlyba kerüléséhez, a kommodifikációhoz, mind a nacionalizmus, nemzetépítés és államépítés 19. század végi és 20. század eleji folyamataihoz. Ezen összefüggések tájbeli hatása azonban nem homogén, és számos kölcsönhatás csak kis léptékben mutatkozik meg. Ezért a kérdést érdemes az egyes mezőgazdasági és erdős területek közötti kontaktzónákra vonatkoztatva, esettanulmányok formájában is vizsgálni. A dolgozat második fő része az első világháború utáni újjáépítés és az erdőgazdálkodás kapcsolata közül két folyamatra irányítja rá a figyelmet. Egyrészt arra, hogy ország újjáépítéséről való gondolkodás az 1918 előtti tudományos gondolkodás transzformációján keresztül összekapcsolódott a fásítást és az intenzív állami jelenlétet előtérbe állító tájátalakító programmal. Másrészt a korszakban újraformálódott az erdőterületek és a faanyag kommodifikációja is, s ez az átalakulás állami jelenlét és a magánérdek közötti kompromisszumot is magában foglalta. Ebben a változásban az erdőgazdaságban érdekeltek érdekeinek képviseletére létrejött civil szervezet, az Országos Erdészeti Egyesület, is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor számos, a kommodifikáció történetében fontos szereplő hangtalan maradt az új kompromisszumhoz vezető úton. A 20. század második felét tekintve a kérdés főleg az lesz, hogy az erdészet, különösen az erdészeti tudományos kutatás tükrében Magyarország − mint az államszocialista rendszerek egyike − hogyan és mennyire egyedi módon volt részese az antropocén ún. nagy felgyorsulása idején megjelenő gazdasági és tudományos elképzelések formálásának és alkalmazásának. Kutatásom tárgya végső soron tehát a profitorientált mezőgazdasági termelés, az erdőterületek kommodifikációja, valamint a szakértői tudás intézményesülése közötti kölcsönhatás. The goal of the dissertation is to present the Anthropocene epoch as a historical phenomenon. Doing so will reveal aspects that facilitate the critical interpretation of the epoch and, thus, make it possible to change its course.I will point out that in the light of the history of professional forest management the interaction between profit-oriented agriculture, commodification of forests and institutionalisation of expert knowledge form an epochal event. Therefore, the objective is to show how global processes related to changes of forested areas manifested in Hungary, and to point out those regional specificities that contributed to shaping the epochal event. Within this frame, the dissertation focuses on three aspects: the link between nationalism and professionalization, the impact of the Trianon Peace Treaty on commodification, and the contexts of state socialist knowledge production. Hungary is not the only territory where one may observe these features and the constellation of these. The argument for staying with the Hungarian case is rather that, as we shall see, the archival situation is adequate for studying these questions. The critique that environmental historians practice in their approach to professional forest management informed my research questions in the way I understood forests: it became obvious that the term forest may have multiple meanings and may refer to various landscapes. Moreover, by the mid-19th century, forests were hybrid spaces: cultural, social, economic and biological sites. Among other things, this means that landscape and social inequalities shaped and mirrored each other. Starting from the second half of the 19th century, spatial and temporal aspects of commodification have been increasingly important elements of this history. From that time, the way forests and timber produced out of them turned into commodities was a relevant process at the local, regional and global scale. Thus, the historical analysis of professional forest management will shed light on phenomena that triggered human activity that had an increasing impact on Earth. This approach will keep the specific features of the local and regional scene in the foreground. However, it would be a mistake to reduce the question to the supposed dichotomy between “the interest of forest” and “human greed”. Indeed, human economic activity often facilitated biological diversity: in Hungary this is especially true for the role of silvopastures that are grazed woody areas near human settlements. First, I will show that the history of the professional language of forestry may be linked to the rise of profit-oriented agriculture, to commodification of forests as well as to processes of nationalism and nation- and statebuilding in the late 19th and early 20th centuries. The way these interactions impacted the landscape was not uniform, moreover, many implications only revealed themselves at the local level. This is why I will examine the issue through case studies of areas that were contact zones between agriculture and forests. The second part of the dissertation will focus attention on the relationship between post-World War I reconstruction and professional forest management. The idea of reconstruction may be linked to anthropogenic landscape change, which foregrounded state intervention and afforestation, through transformations in scientific knowledge production. On the other hand, commodification of forests and timber also entered into a new framework. The latter involved a new compromise between state presence and private interest. In this transformation the non-governmental organization that came into being in order to represent the interests of all those involved in forest management, the National Forestry Association, played an important role. At the same time, many groups that were stakeholders in the history of commodification remained silent on the road to the new compromise. Regarding the second half of the 20th century, the main question will be how Hungary, as one of the state socialist countries, took part in the formation of the ideas about global economy and science during the so-called Great Acceleration phase of the Anthropocene epoch in the light of forestry and forestry research.	hu_HU
dc.format.extent	276	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/328353
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	antropocén	hu_HU
dc.subject	erdőgazdálkodás
dc.subject	Magyarország
dc.subject	professzionalizáció
dc.subject	uralomváltás
dc.subject	tudomány
dc.subject	Anthropocene
dc.subject	forest management
dc.subject	Hungary
dc.subject	professionalization
dc.subject	science
dc.subject	regime schange
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	Az erdők lehetséges történészi értelmezései.	hu_HU
dc.title.subtitle	Tudományos tudás, erdők, kommodifikáció és politika kapcsolata Magyarországon, 1860-1975	hu_HU
dc.title.translated	Possible Historical Approaches to Forests. Science, commodification, politics and forests in Hungary, 1860-1975	hu_HU