Dolgozatomban egy alföldi nagyhatárú, nagy lélekszámú település, Balmazújváros 20. századi egyesületi kultúráját néprajzi szempontból vizsgálom. A néprajzi megközelítés fókuszába magukat az egyesületeket, egészen pontosan az egyesületi kultúra és a paraszti kultúra kölcsönhatását helyezem. Munkám során egy alföldi nagyhatárú, nagy lélekszámú település, Balmazújváros 20. századi egyesületi kultúráját vizsgálom. A korszak balmazújvárosi egyesületei közül azokra a szervezetekre fókuszálok, amelyek a század első felében, különösen a két világháború között a község életében központi szerepet töltöttek be.

Mindezt úgy teszem, hogy közben bemutatom, hogy az egyes szervezetek milyen társadalmi bázisra épültek és a település, a tagság mindennapi életében milyen funkciókat töltöttek be, azaz milyen társadalmi feladatok megoldására alkalmazta a korszakban a parasztság ezt a szervezeti formát.

Szilágyi Miklós az egyesületi formában működő falusi-mezővárosi gazdakörök jelentőségéről szólva többek között azt is hangsúlyozza, hogy ezek a szervezetek segítettek a parasztoknak abban, hogy „betagolódhassanak a polgárias társadalomba.” E folyamat kapcsán egy kettősségére hívja fel a figyelmet. Véleménye szerint ezek az eredendően nem paraszti gyökerű szervezetek azért tudtak beépülni a falusi-mezővárosi intézményrendszerbe, mivel bennük megvalósult a polgáriasodó társadalmi környezethez igazodás és a helyi parasztos igényekhez való hozzáigazítás egyfajta egymásra hatása.

Dolgozatom a balmazújvárosi egyesületi kultúra konkrét mechanizmusainak feltárásával a fentebb megfogalmazott kettősség értelmezésére koncentrál. Munkám során végül is számba veszem, hogy ez, a paraszti polgárosulás folyamatának keretében megjelenő új társadalomszervezési forma - egyesületi kultúra –hogyan biztosíthatta a paraszti kultúra polgárosulását.

A második világháborút követően folyamatosan szűkülő keretek között folytatták tevékenységüket a balmazújvárosi egyesületek 1949-ig, amikor adminisztratív eszközökkel beszüntették működésüket. Az 1950-es évek közepén megváltozott feltételekkel újból lehetőség nyílt az egyesületi hagyományok felelevenítésére. Balmazújvároson több korábbi szervezet is újból megnyitotta kapuit. Ezek folytatták működésüket egészen az 1960-70-es évekig, sőt a Rákóczi Olvasó Népkör egészen a rendszerváltásig folyamatosan működött. A század utolsó évtizedének változásai azonban a civil szervezetek új reneszánszát indították el. Számos új szervezet mellett több helyi hagyománnyal rendelkező régi szervezet tevékenysége

feléledt. A dolgozat második felében ez utóbbi szervezetek működését kutatom. Azt vizsgálom, hogy a 20. század közepére kialakult egyesületi hagyomány milyen feltételek mellett, milyen formában él tovább

Kutatásom időkerete tehát igen széles, a kérdésfelvetés igen összetett. Munkámat azonban jelentősen megkönnyíti, hogy Balmazújváros egyesületi életének egyes területei már többször a társadalomtudományok érdeklődésébe kerültek, a téma egyes részterületei már feldolgozottak.

A kutatás során a kiválasztott szervezetekről, történetükről, tevékenységeikről egy adatbázist állítottam össze. Igyekeztem minél szélesebb körű, több típusú forrást felhasználni, hogy a célkitűzésben megfogalmazott komplexitás megvalósítható legyen. A 2002-2009-ig tartó kutatás során az egyesületek működésével kapcsolatos források jelentős részét tudományos gyűjtési módszerek segítségével magam tártam fel. Az egyesületek működésével kapcsolatos írásos dokumentumok közül két jegyzőkönyvet sikerült gyűjtenem. Az 1920-ban Balmazújvároson született Páll Istvántól a Balmazújvárosi 48-as Körrel kapcsolatos visszaemlékezéseit gyűjtöttem. A köri élet egyes eseményeit rögzítő fényképeket sikerült gyűjtenem és készítenem. Munkám során szisztematikusan átnéztem az 1987-ben induló helyi újság számait, amelyekben rendszeresen találhatóak tudósítások a rendezvényekről, a köri élet jelentősebb eseményeiről. A helyszínen végzett gyűjtőmunka során adatokat, élethelyzeteket rögzítettem, számos néprajzi interjút készítettem, hogy minél pontosabb, árnyaltabb képet kapjak Balmazújváros egyesületi életéről. A balmazújvárosi egyesületek vizsgálatánál kikerülhetetlenek a helyi születésű Veres Péter munkássága, amelynek néprajzi jelentőségére több kutató is felhívta már a figyelmet. Az egyesületi életet bemutató szemléletes leírásait többnyire beépítem a szövegbe. A fentieket levéltári források, és a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeumban található egyesületi dokumentumok - jegyzőkönyv, pénztárkönyvek, tagnyilvántartások, alapszabályok, fotódokumentumok, egyéb tárgyi dokumentumok – segítségével egészítettem ki.

A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található Egyesületek Nyilvántartó Könyve egy igen sokszínű egyesületi struktúrát tár elénk. Kutatásom során kiderült, hogy Balmazújvároson a 19. század második felétől 1949-ig megalakult számos különböző profilú egyesület a község lakosságának értékrendjében eltérő helyet foglalt el. Ez az értékrend, mint egy társadalmi szűrő a számos szervezet között jól körülhatárolta az egyesületeknek egy csoportját: Polgári Olvasókör, 48-as Kör, Ipartestület, Kossuth Kör, Olvasó Népkör, Földmívelő Egylet, Katolikus Otthon.

Ezeknek a többségében a 19. század végén - 20. század legelején alakult egyesületeknek a működésében számos közös vonás van. Működésük többnyire a társas életre irányult, tagságuk a kortársak számára jól körülhatárolható volt.Mindegyik rendelkezett önálló székházzal, amelyekben az egyesületi működésnek közel azonos formái alakultak ki, honosodtak meg.

A vizsgált szervezetek számos konkrét közösségi funkciót elláttak a tagság és a település életében: kommunikációs-információs szerep, politikai – közéleti, reprezentációs szerep, karitatív funkció, művelődési – oktatási szerep, szórakozás – párválasztás.

A köri élet színvonala szervezetenként és a betöltött funkciókat tekintve koronként kisebb-nagyobb mértékben módosult, tulajdonképpen folyamatos mozgásban volt.

A közösségi funkciót nemcsak a tagság életében, hanem szélesebb körben is betöltötték. A szervezetek társadalmi igénybevétele tehát szélesebb volt, mint tényleges tagságuk.

A szervezetek működésükön keresztül számos polgári eredetű kulturális hatás érte a tagságot és tágabb környezetét. A polgári hatást az egyesületi működés számos pontja közvetítette. A polgári eredetű kulturális hatások érvényesülésében közvetítők hatása is kimutatható volt.

Az egyesületek által betöltött funkciók számos korábban nem intézményes keretek között működő társadalmi szerepet is elláttak, kiegészítették, illetve felváltották azok működését. A négy vizsgált kör működését, szerepköreit elemezve számos a paraszti hagyomány által meghatározott elemet is lehetett találni. A szervezetek működése a 20. század középső harmadában számos ponton illeszkedett a parasztság életmódjához olyannyira, hogy kialakult „a körök mindig is voltak, mindig is lesznek” tudata. A szervezetek „átlátható,” lokális jellegű, hagyomány által átszőtt egyesületi kultúrája biztosíthatta, hogy a tagok kialakíthatták a saját-közös vagy közösségi viszonyulásaikat. A körök épületei a településrészek frekventált pontjai lettek, „viszonyítási pontok”. Viszonyítási pontok az építkezésben, a folyamatos (pl. infrastrukturális) fejlesztésben. A körök működése is viszonyítási ponttá vált, a kultúrában (újságok, könyvek, színdarabok, előadások, táncdivatok) és a társadalmi érintkezés hagyományának fokozatos átalakulásában is.

Az egyesületi kultúra így a polgáriasodó társadalmi környezethez igazodás, mind a helyi parasztos igényekhez való hozzáigazítás egymásra hatása, a működés összetett, hagyományhoz illeszkedő mechanizmusai révén a paraszti kultúra részévé vált, azaz a parasztság a paraszti polgárosulás-parasztosodás folyamatában adaptálta e szervezeti formát.

A vizsgált szervezetek így járulhattak hozzá ahhoz, hogy tagságuk, amely még a két világháború közötti korszakban is alapvetően a hagyomány által közvetített életmódot élte, feldolgozhassa a 19-20. század gyorsuló társadalmi, kulturális, gazdasági stb. változásait. Az egyesületi élet mindennapjaiban megteremtett „paraszti egyesületi kultúra” így válhatott a paraszti polgárosulás egyik jelentős fórumává.

Az egyesületek tevékenységét 1949-ben adminisztratív úton megszüntették. A politikai életben bekövetkezett változások hatására az ötvenes évek közepén mind a négy vizsgált szervezet működése megindult. Az ötvenes évek köri élete alapvetően a második világháború előtti egyesületi hagyományra épült. A köri életben azonban a központi irányelveknek megfelelően, érvényesült a politikai kontroll. A szervezetek felsőbb irányítás alá helyezését véglegesítette, hogy a Népfront hatásköre alá vonták őket.

Az első évtized aktivitását az 1960-as évektől megtöri a megváltozott „külső környezet.” Később, az 1980-as években lehetőség nyílik az egyesületi kultúra egyik „leglátványosabb elemének” felelevenítésére. A szüreti felvonulás és bál szervezésekor a második világháború előtti hagyomány hű megjelenítésére törekedtek. Az aktív szereplők a köri hagyományban felnőtt emberek voltak. Az 1980-as évek közepén a még működő Rákóczi Népkör vette át a Németfalusi Lakodalmas és a hagyományhű szüreti felvonulás és bál megrendezését. A rendezés joga tehát a hagyományos rendező kezébe került.

Az 1980-as évek vége a körök szerepének újraértékelését hozta magával. Az évtized végén újra megnyitja kapuit a 48-as Kör. Az 1990-es évek elejétől a két működő kör alapszabályaiban is felvállalja a hagyományőrzést, Balmazújvároson a korábbi köri élet „reneszánszának” lehetünk tanúi. A hagyományőrzést leginkább a bálok megszervezése, dalkörök, tánccsoportok létrehozása jelenti. A bálok már nem a párválasztás alkalmai, hanem elsősorban szórakozási alkalmak. A körök működésének bázisa a székház, már nem a mindennapi találkozások színtere. Egyre több a női tag és folytatódik az 1960-as években elkezdődött öregedés. A tagság többsége az évente megrendezésre kerülő „hagyományos” vagy „hagyományossá váló” rendezvényeken találkozik. A 20. század utolsó évtizedében a működés, a rendezvények az elődök által kialakított formákat igyekeznek a lehetőségükhöz mérten maximálisan felidézni, a köri életben való részvétel alapvetően hagyományőrzést, hagyományápolást jelent.In my dissertation I have researched the history of the 20th century association culture in Balmazújváros, a settlement from the lowland with greater extension and a higher number of inhabitants from an ethnographical point of view. This order of magnitude requires a society with multiple layers which is reflected in the institutional system of town. Among the associations of town in the examined time frame I focus on those which played a central role in the life of community in the first half of the century especially between the two world wars.

In focus of my ethnographical research I concentrate on interactions between club culture and the culture of peasantry. During this research I also introduce each association with an emphasis on the sociological layer the given association was based on and the role the association fulfilled in the life of the settlement and the members and what social tasks the peasants solve at those times with using these associations.

During my researches I also take into account what roles this new society organizing form which appeared along with embourgeoisement (i.e. club culture) played in the changing of traditions and how, to what extent and using what direct mechanisms it influenced and assured framework for embourgeoisement of peasantry.

After the Second World War associations of Balmazújváros continued their activities within continuously narrowing frames until 1949 when they officially finished their functioning. In the middle of the 1950s there was again a possibility to recall the traditions of associations based on new conditions. In Balmazújváros many former associations opened up their doors. These continued their activities until the 1960-70s. What is more, Rákóci Reading Circle was continuously functioning until the regime change. However, changes of the last decades of the century started a new renaissance in the history of civil organizations. Along with a number of new organizations a lot of former organizations revived together with their local traditional activities. In the second half of my dissertation I research the operation of the organizations which belong to the second group. I examine under what conditions and in what forms association tradition survived and renewed for the middle of the 20th century.

My research spreads over a quite wide time range and my problem statement is also quite complex. But my job became a lot easier as some parts of associational life of Balmazújváros have already been in scope of interest of social sciences and as a result of that some parts of my topic is already processed.

Continuing my researches I created a database of the selected associations, their history and their activities. I tried to collect information from as many sources as it was possible to be able to cover the complex scope of my research. During a research work between 2002-2009 I tracked down most of the sources of operations of associations myself using scientific research methods. From the documents about operations of associations I managed to find two minutes. I collected information about Circle of 48 form Páll István who was born in Balmazújváros in 1920. There are photographic documents of special events of associations in my collection. During my researches I systematically looked through each copies of the local news published since 1987. The paper of town ever since its first publication regularly gives outline of events of local circles and associations. At last I collected data with a deep-drilling method researching the local data, recording life stories and I made a lot of ethnographic interviews in order to get a nuanced picture of the circle / club life of Balmazújváros. While

researching associations of Balmazújváros one cannot disregard works the local born Péter Veres. His personal descriptions of associational life are mostly included in my dissertation. To the ethnographic importance of his works has already been drawn attention by several different researchers. I completed the above mentioned research material with Archive sources and other important documents about circles found in Museum Semsey Andor in Balmazújváros such as the minutes, cash-books, membership books, fundamental rules or photo documents.

The Registry of Associations in the Archives of Province Hajdú – Bihar shows us a colorful associational structure. During my researches it turned out that associations founded in Balmazújváros between the second half of the 19th century and 1949 providing different activities and profiles had taken different places in the value system of inhabitants. This value system served as a natural filter for society and separated a group of associations apart from the rest of associations namely: Civil Reading Circle, Circle of 48, Industrial Corporation, Kossuth Circle, Reading Circle, Agrarian Labor Association, and Catholic Home. These associations played a distinguished role in the lives of inhabitants and members of the society took advantage of them more frequently than of other associations.

There were a lot of similar characteristics of operations of these associations founded mostly between the end of the 19th – beginning of the 20th century. Their operations were oriented at communal life, what membership meant was obvious and most of them were organized basically on the basis of geographical parts of the settlement and according to social layers. During their operations their social use was of higher extent than their actual membership. All of them had an independent community house where nearly the same forms of associational lives developed. The researched associations fulfilled a number of different communal function in the lives of members and the inhabitants of the settlement: communicational – informational function, political – public life role, representational role, charity function, cultural – educational role, entertainment, choosing partners.

This community function was fulfilled not only in the lives of members but also in a wider range of the society. The social usage of the associations was extended to a wider range than the range of their actual members. Community houses for instance were used not only by members and their families but also by other groups, clubs and associations of the settlement.

Among the functions fulfilled by the associations there were previously existing social functions which were existing but prior to the appearance of associations these were not institutionalized. Other already existing functions were complemented or even totally changed by the new circles.

Throughout their activities a number of cultural effects of civil origin impacted the members. The fact that these organizations were local groups and that their membership was well arranged ensured that the members of these associations could build up their private- public or commune relations. Associations and their buildings became popular points, some sort of “points of reference” - points of reference in terms of architecture and in terms of (continuous) infrastructural development. The operation of circles also became a point of reference in cultural life (newspapers, books, theatrical plays, performances, dance fashions) and in continuous transformation of traditions of social relations.

Analyzing the operations and roles of the four circles there could be found a lot of different tradition determined elements. Social basis and organizational factor of the circles depended

on local traditions, family traditions and also the tradition of growing up into a circle. Rules for showing up in associations were formed along special laws. Who and when stayed at community houses was determined by peasant culture and the calendar order influenced by their agricultural tasks. Associations invested a lot in their community houses since these gave a chance to declare the unity of members and throughout this fact they became prominent points of architectural façade of the settlement.

The researched four associations in the second third of the 20th century fitted to the way of life of peasantry in a number of different points so that a sense of „associations always existed and will be existing forever. could evolve. Culture of associations throughout their complex, to the traditions fitting operations became part of peasant culture. The examined associations could contribute this way for members to an easier adaptation to the quick cultural, social, agricultural changes of the 19th-20th century because they lived a life even between the two world wars which was supported by traditions. Associations and their community houses gave framework to an easier adaptation for the peasantry. Association as an organization and their related buildings were forums to the adaptation process in fact and club culture formed by everyday activities of members was the melting pot for embourgoisement.

Activities of associations were abolished in an administrative way in 1949. After the changes in political life in the 50s all the four associations revived and started again their operations. Placing associations under higher level control was obvious when they were put under the scope of authority of Népfront. Club life of the 50s was based on associational traditions of the pre-war period. However, according to central guidelines the political control was strongly in effect in the lives of circles.

Activities of the first decade were broken by the changed „outside environment.. In the background of the phenomena there were complex processes: such as changing atmosphere, changing of the way of life, new possibilities. There were no young members in associations, the aging of members started. Circle incomes were not sufficient to cover the expenses of associations – not even for maintaining the operations especially not for continuous improvement and renewal. Buildings of associations were ordered to fulfill other functions. In the 1970s associations and circles closed their doors except for one club.

In the 1980s a series of events (which were not directly connected to the circles) started out a number of changes. Balmazújváros also took part of a knowing your home quiz named From Hortobágy to Sárrét. The presented „Németfalusi Lakodalmas” (Nuptial in Németfalu) was successful and its success also showed the success of the preserving of the traditions. There is way to revitalize one of the most attractive and spectacular form of club culture during the organization of grape harvest festivals and balls.

At the end of the 1980s a revival of traditions of circles started and their success among - and also around the inhabitants bring a revaluing of the role of associations with them. At the end of the decade Circle of 48 again opened up its doors. From the beginning of the 1990s two operating circles stated in their constitutions that they aimed at preserving of traditions. We can be the witnesses of a renaissance of the former circle life in Balmazújváros. The base of operations of associations (i.e. community house) is no longer a place for everyday meetings. Most members only meet on occasion of events organized in a traditional way once a year. In the last decades of the 20th century membership and active participation in a circle basically means preserving traditions.