Fotoszférikus fáklyák idő- és térbeli fejlődésének vizsgálata a Debreceni Napfizikai Obszervatórium katalógusa alapján

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorProf. von Fáy-Siebenbürgen , Róbert
dc.contributor.authorElek, Anett
dc.contributor.authorvariantElek, Anett
dc.contributor.departmentFizikai tudományok doktori iskolahu
dc.contributor.submitterdepTermészettudományi és Technológiai Kar
dc.date.accessioned2026-01-12T12:08:48Z
dc.date.available2026-01-12T12:08:48Z
dc.date.defended2026-03-18
dc.date.issued2026
dc.description.abstractA fotoszférikus fáklyák a Nap fotoszféráján megfigyelhető fényes, kiterjedt mágneses régiók. Ezeken a területeken a mágneses erővonalak sokkal kisebb fluxuscsövekbe koncentrálódnak, mint amelyek a napfoltokat alkotják. Ahogy a napfoltok, úgy a fáklyák is a Nap globális mágneses terének fejlődését jelző nyomkövetőkként szolgálnak. Munkám során a napkorongon megjelenő nagyszámú fáklya tér és idő szerinti eloszlását vizsgáltam, melyhez a Debreceni Napfáklya Adatbázis adatait elemeztem 2010. május 1. és 2014. december 31. között. A fáklyák idő- és térbeli elemzése a következőket tárta fel: (i) az alacsonyabb szélességeken vannak olyan Carrington-hosszúságok, ahol a fáklyák sűrűbben jelennek meg. Ezek az aktív hosszúságok jelenlétére utalhatnak. (ii) Magasabb szélességeken úgynevezett keresztmintázatokat fedeztünk fel a fáklyák szélességi koordinátáinak az idő függvényében történő ábrázolásánál. Ezeket a keresztmintázatokat valószínűleg a szupergranulák határain megjelenő fáklyák okozzák. Ezen eredményeimet egy egyszerű szintetikus modell és egy bonyolultabb dinamói szimuláció is alátámasztotta. (iii) Különböző periodikus oszcillációkat mértem a fáklyák idősoraiban. A rövid periódusok azonosíthatók a Carrington-rotációval (27.3 nap) és néhány harmonikusával (kb. 13.5 és 9 napos periódusok), ami az úgynevezett globális szélességi oszcilláció jelenlétére utal. A hosszabb periódusok összhangban vannak a Rieger-típusú periódusokkal és a mágneses Rossby-hullámokkal, melyek képesek befolyásolni a Nap aktivitását rövidebb és hosszabb időintervallumokban. Különösen érdemes megjegyezni, hogy ezek a hosszabb periódusok (kb. 150-450 nap) csökkenő tendenciát mutatnak a Nap egyenlítőjétől a pólusok felé mindkét féltekén. (iv) Végül, de nem utolsó sorban, a fáklyák hosszúsági koordinátáinak eloszlását és fejlődését elemezve két fő aktív hosszúságpárt azonosítottam, amelyeken úgynevezett "aktív fészkek" is megfigyelhetők.
dc.format.extent91
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/401931
dc.language.isohu
dc.language.isoen
dc.subjectNapfizika, fotoszférikus fáklya, aktív hosszúság
dc.subject.disciplineFizikai tudományokhu
dc.subject.sciencefieldTermészettudományokhu
dc.titleFotoszférikus fáklyák idő- és térbeli fejlődésének vizsgálata a Debreceni Napfizikai Obszervatórium katalógusa alapján
dc.title.translatedThe Study of Temporal Evolution of Photospheric Faculae Based on the Debrecen Solar Observatory Catalogue
dc.typePhD, doktori értekezéshu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Nincs kép
Név:
Anett_Elek_Thesis_2026.pdf
Méret:
21.23 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Elek_Anett_Hungarian_English_Thesifuzet_a5.pdf
Méret:
2.6 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Fizikai Tudományok Doktori Iskola