Szakdolgozat témaválasztásom alapjául a jelenleg is nagy aktualitással bíró kukorica fuzáriózisának többrétű problémarendszere szolgált, mely problémára kísérleteim során a biogázgyártással összhangban végzett laboratóriumi vizsgálatokkal próbáltam megoldást találni. A 2010-ben lehullott, átlagot messze meghaladó csapadékmennyiség igen jelentősen megnövelte a kukorica toxintartalmát. A penészgomba által termelt különféle méreganyagok (mikotoxinok) az emberre és a haszonállatokra is (sertés, baromfi, ló) egyaránt veszélyesek, ezért a mikotoxinok megengedhető mennyiségével kapcsolatban határértékeket állapítottak meg. A megadott határértékek betartása kötelező, a határértéket meghaladó szennyezettségű tétel nem hozható forgalomba, ezért ezeket legtöbb esetben égetéssel ártalmatlanítják. A laboratóriumi kísérleteim célja az volt, hogy alternatív ártalmatlanítási módként a biogáz-termelés hatékonyságát vizsgáljam, így csökkentve a mikotoxinok kockázatát és megoldást találva ezzel a megengedett határértéket túllépő toxint tartalmazó (forgalomba nem hozható) kukorica ésszerű felhasználására.