Szakdolgozatom témáját elsősorban Kader Abdolah Het Nederlands als mijn tweede vaderland műve alapozta meg. Kader Abdolah 1988-ban a kiélezett politikai helyzet miatt Iránból Hollandiába menekült. Rövid történetében feltárja az olvasó számára azokat a tényezőket, melyek jelentősen megnehezítik a mindennapjait nem sokkal szülőföldje elhagyását követően. Kader Abdolah műve mellé két olyan XX. századi író egy-egy önéletrajzi ihletésű művét állítottam, melyek a szülőföld elhagyásáról szólnak és más-más perspektívából kötődnek Hollandiához vagy az akkori gyarmataihoz. Választásom Székely László A lehetetlenségek országa című művére, valamint Hella S. Haasse Oeroeg című regényére esett. Így koloniális, posztkoloniális és migráns irodalmárok munkáit egymás mellé állítva végeztem olyan szövegelemzést, amely során az integrálódásuk nehézségeit, a kulturális különbségeket, a honvágy megnyilvánulásait – mint a magány vagy a nosztalgia – és az anyanyelvük szerepét vizsgáltam meg. A három mű elemzésével feltárult, melyek a legfontosabb tényezők, amik befolyásolják az integrálódásuk minőségét. Oeroeg története alapjában véve nem az integráció nehézségeit boncolgatja. Azonban rengeteg tényező fellelhető ezzel kapcsolatban. Mivel a történetben egy bennszülött fiú és egy európai fiú barátsága kerül bemutatásra, az egyik legfontosabb nehézséget a beszélt nyelv használata okozza. A történet két főszereplője képviseli a két szembenálló világot, az európaiak és a bennszülöttek világát. Így a kulturális különbségek idővel pedig elidegenítik egymástól őket. Székely László művében a Holland-Indiákon dolgozó európaiak helyzetéről olvashatunk. Elemzésem során kiderült, hogy itt a nyelv szerepe háttérbe szorul, viszont az emberek közti hatalmas kulturális szakadék bonyolítja leginkább a cselekményt.