Mijmeren over het vaderland uit drie verschillende perpectieven in verband met Nederland in de twintigste eeuw
| dc.contributor.advisor | Tóth, Zsuzsa | |
| dc.contributor.author | Tálas, Bence | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-05-13T14:58:51Z | |
| dc.date.available | 2018-05-13T14:58:51Z | |
| dc.date.created | 2018-04-17 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom témáját elsősorban Kader Abdolah Het Nederlands als mijn tweede vaderland műve alapozta meg. Kader Abdolah 1988-ban a kiélezett politikai helyzet miatt Iránból Hollandiába menekült. Rövid történetében feltárja az olvasó számára azokat a tényezőket, melyek jelentősen megnehezítik a mindennapjait nem sokkal szülőföldje elhagyását követően. Kader Abdolah műve mellé két olyan XX. századi író egy-egy önéletrajzi ihletésű művét állítottam, melyek a szülőföld elhagyásáról szólnak és más-más perspektívából kötődnek Hollandiához vagy az akkori gyarmataihoz. Választásom Székely László A lehetetlenségek országa című művére, valamint Hella S. Haasse Oeroeg című regényére esett. Így koloniális, posztkoloniális és migráns irodalmárok munkáit egymás mellé állítva végeztem olyan szövegelemzést, amely során az integrálódásuk nehézségeit, a kulturális különbségeket, a honvágy megnyilvánulásait – mint a magány vagy a nosztalgia – és az anyanyelvük szerepét vizsgáltam meg. A három mű elemzésével feltárult, melyek a legfontosabb tényezők, amik befolyásolják az integrálódásuk minőségét. Oeroeg története alapjában véve nem az integráció nehézségeit boncolgatja. Azonban rengeteg tényező fellelhető ezzel kapcsolatban. Mivel a történetben egy bennszülött fiú és egy európai fiú barátsága kerül bemutatásra, az egyik legfontosabb nehézséget a beszélt nyelv használata okozza. A történet két főszereplője képviseli a két szembenálló világot, az európaiak és a bennszülöttek világát. Így a kulturális különbségek idővel pedig elidegenítik egymástól őket. Székely László művében a Holland-Indiákon dolgozó európaiak helyzetéről olvashatunk. Elemzésem során kiderült, hogy itt a nyelv szerepe háttérbe szorul, viszont az emberek közti hatalmas kulturális szakadék bonyolítja leginkább a cselekményt. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | Germanisztika-Néderlandisztika | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 22 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/251964 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.language.iso | other | hu_HU |
| dc.subject | Vaderland | hu_HU |
| dc.subject | migratie | |
| dc.subject | postkolonialisme | |
| dc.subject | heimwee | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Irodalomtudomány | hu_HU |
| dc.title | Mijmeren over het vaderland uit drie verschillende perpectieven in verband met Nederland in de twintigste eeuw | hu_HU |