Kőzetek kőzetmechanikai és hővezetési tulajdonságainak vizsgálata
| dc.contributor.advisor | McIntosh, Richard William | |
| dc.contributor.advisor | Buday, Tamás | |
| dc.contributor.author | Varga, Gábor | |
| dc.contributor.department | DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-05-08T08:13:05Z | |
| dc.date.available | 2021-05-08T08:13:05Z | |
| dc.date.created | 2021-05-07 | |
| dc.description.abstract | A Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tankszék magyarországi díszítőköveket tartalmazó gyűjteményen végeztem el vizsgálataimat. A gyűjteményben 44 darab vizsgálható mintáján tudtam elvégezni a vizsgálatokat, melyek nagy része andezit és mészkő volt, de akadtak köztük homokkövek, tufák és más egyéb magmás kőzetek is. A különböző kőzeteknek megmértem a tömegét és térfogatát, amelyből testsűrűséget számoltam. A visszapattanási értékek méréséhez egy L típusú Schmidt-kalapácsot használtam, amelyet a kőzetminták polírozott, illetve nem polírozott felületén mértem. A visszapattanási értékekből nyomószilárdsági adatokat származtattam. A hővezetési tényezőjét egy Hukseflux készülékkel mértem meg a minták polírozott felületén. Az eredmények elemzésekor összehasonlítottam a polírozott, illetve a nem polírozott felületeken Schmidt-kalapáccsal mért visszapattanási értékeket, a két érték közel azonos volt. Kimutattam, hogy minél nagyobb a kőzet keménysége, annál kisebb lesz a relatív szórás. A visszapattanási értékek átszámítása során megállapítottam, hogy a 60 feletti visszapattanási értékek esetében az exponenciális jellegű összefüggés irreálisan nagy értéket ad, így korlátozottan használható. A testsűrűség és a keménység összefüggésének vizsgálata alátámasztotta, hogy a nagyobb testsűrűség, nagyobb keménységet jelent. Mészkövek esetére kimutattam a porozitás és a nyomószilárdság kapcsolatát. A hővezetési vizsgálatoknál megállapítottam, hogy a nyomószilárdság és a testsűrűség pozitív korrelációban van a hővezetéssel, míg a nagy porozitás kis hővezetőképességet jelent. Megállapítható, hogy a Schmidt-kalapács használata általában roncsolásmentes vizsgálatot tesz lehetővé és a kapott értékekből nem csak rugalmassági paraméterekre, hanem a sűrűségi, porozitás, hővezetési tényező értékekre következtethetünk. Ezeket általában csak roncsolásos vizsgálatok segítségével tudjuk meghatározni, melyeket beépített díszítőköveken, védett mintákon nem lehet elvégezni. | hu_HU |
| dc.description.course | Földtudományi BSc. | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 44 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/309086 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Schmidt-kalapács | hu_HU |
| dc.subject | hővezetés | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Földtudományok | hu_HU |
| dc.title | Kőzetek kőzetmechanikai és hővezetési tulajdonságainak vizsgálata | hu_HU |