Ez a munka egy új tudat hipotézis; az FMH radikális kapcsolatot tár fel a fizika és a tudat között. Azt sugallja, hogy az anyag legkisebb építőelemeit, a fermionokat irányító elvek tükröződnek az elme működésében is. Ezzel az FMH hidat épít az idegtudomány, a pszichológia, a szociológia és a közgazdaságtan között azáltal, hogy fizikai alapot ad nekik. Azt állítja, hogy az intelligens viselkedés a környezet absztrakciójából ered, amely szinaptikus emlékeinkben van kódolva. Ezek az emlékek lehetővé teszik számunkra, hogy előrejelzéseket készítsünk, és bármilyen eltérés ezektől az előrejelzésektől érzelmeket vált ki, amelyek cselekvésre motiválnak bennünket. Ez az elv tükrözi azokat az alapvető interakciókat, amelyek a fizikai világot irányítják. A hipotézis tovább megy, és azt sugallja, hogy az agy nyugalmi állapota kulcsfontosságú szerepet játszik. Ez az állapot felelős egy részecskeszerű környezettől való elszakadásért, miközben fenntartja az életen át tartó állandó pszichológiai identitást. Az agy részecskestruktúrája a fizikai környezet szervező elveinek köszönhető, mint például az egység és az oszthatatlanság és a fermionikus tulajdonságoknak, mint például a fél spin. A "fermion" és a "tudat" az anyag és az intellektus legkisebb ismert komponenseit képviselik, rávilágítva az intellektus fizikai alapjaira. A tudat fizikai alapjainak feltárása, ahogy azt az FMH javasolja, forradalmasíthatja a mesterséges intelligencia kutatást. A Yoneda-lemma segítségével igazoltuk a tudat és a fermionok között strukturális hasonlóságot. Az intellektus megjelenése egy endotermikus folyamat révén az emlékformáló rendszerekben egyetemes elvet képviselhet a természetes világban, lehetőséget kínálva a mesterséges tudat létrehozására. Az FMH túlmutat a tudományon; a tudat és a fizikai univerzum közötti szerves kapcsolat mély filozófiai következményeket rejt magában. A tudat nem egy különálló entitás, hanem a fizikai valóság szerves része.

One of the most puzzling questions in neuroscience is how the neural system gives rise to emotions and consciousness. In the present work, I used the physics lens of the fermionic mind hypothesis to investigate the above questions. Life is a highly complex organization, yet part of the energy cycle of the environment. Perception represents a reversible thermodynamic cycle, which maintains the resting equilibrium. As emotions motivate the recovery of the resting state, the neural system can accumulate energy via the endothermic reversed Carnot cycle or lose energy via an exothermic process. Although the reversible and probabilistic perception formulates a quantum system, decisions, and beliefs are discrete and unified, creating particle-like stability. The above quantum-classical divide is reminiscent of wave-particle duality. The Yoneda lemma provides an elegant mathematical proof of FMH, showing the homomorphism of consciousness and fermions. Our improving intuition about the brain's intelligent computations may allow new treatments for mental diseases and inspire novel applications in robotics and AI.