Jelen disszertáció alapvető célkitűzése az volt, hogy a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók időfelhasználását elemezze. A kutatás több okból kifolyólag is rendkívül aktuális: a felsőoktatás expanziója és diverzifikálódása éppen úgy indokolja, mint az ifjúság életmódjában tapasztalható alapvető változások, valamint az abban fellelhető új elemek (pl. diákmunkák rendszere, internet). Mindez a tendencia jól megragadható az időmérleg-vizsgálatok segítségével, amelyhez a disszertáció empirikus része a legközelebb áll. Az elméleti alapoknak azonban – mint ahogyan maga az idő kutatásának is – túl kell hogy mutatnia a szociológia keretein: az értekezés ezért érinti például az antropológia, a társadalomtörténet vagy a településföldrajz kérdésfelvetéseit is. Az első fejezetek megírásakor ezért kiemelten kellett támaszkodnunk a témában fellelhető idegen nyelvű szakirodalmakra, hiszen napjaink magyar szociológiájában az idő kutatása még nem képez önálló aldiszciplínát – miközben angol vagy német nyelvterületen ez az intézményesülés már megtörtént. Az elméleti keret fejezetei az idő jelenségének magyarázatától kiindulva haladnak az időmérleg-vizsgálatok felé (ezek sorrendben: Az idő a társadalomtudományokban, Az időbeliség változásai, Az idő és az életmód kapcsolatáról, Az ifjúság és az idő, Az időmérleg-vizsgálatokról) – mintegy átvezetve az olvasót az empirikus kutatás irányába. Itt kapnak helyet – többek között – olyan témaköröknek az alaposabb kifejtései, mint például a tradicionális-, a modern- és a posztmodern időbeliség, a szabadidő problematikája, az oktatási intézmények ideje, valamint az nemzetközi és hazai időmérleg-kutatások legfontosabb jellegzetességeinek és eredményeinek összefoglalása. A disszertáció empirikus része kvantitatív jellegű, és a Regionális Egyetem Kutatócsoport által 2003-ban és 2005-ben elvégzett kérdőíves vizsgálatainak az időfelhasználást elemző kérdésblokkján alapul. A hipotézisek, valamint maga az elemzés leginkább az utóbbi kutatásra irányulnak, ahol a lekérdezés alanyai végzés előtt álló egyetemi és főiskolai hallgatók voltak. Az adatbázis, amelyet majd ezer fő megkérdezésével alakítottunk ki, határon innen és túl 13 egyetemi és főiskolai kar hallgatóinak reprezentatív mintáját foglalja magába. Fontos kiemelni, hogy a kérdőív terjedelméből és átfogó jellegéből adódóan lehetőségünk nyílott a magyarázó változók alapos feltérképezésére is (pl. szocio-kulturális státus, tőkefajtákkal való ellátottság, szabadidő-orientációk). A statisztikai elemzések során a felhasznált módszerek a következők voltak: átlagok és szórások vizsgálata, kereszttáblás elemzés, variancia-analízis, lineáris regresszió kategoriális és numerikus változók segítségével, illetve korreláció-számítás. Az előzetesen megfogalmazott hipotézisek a hallgatói időfelhasználást magyarázó tényezőkre vonatkoztak: az oktatás szervezeti kereteire, a nemekre, a szabadidő-orientációkra, valamint egy pontban a 2003-as kutatás adataival való összevetésre. Mivel ez utóbbi vizsgálat alanyai első éves hallgatók voltak, így a két adatbázis között (tehát az egyetemi-főiskolai évek vége felé haladva) egyfajta elmozdulást feltételeztünk a magyarázó változók rendszerében. A korreláció-elemzés a hallgatók életében az együtt járó tevékenységeket térképezte fel, a lineáris regresszió technikája pedig az egyes időráfordítások esetében hasonlította össze a magyarázó változók erősségeit. Összegzésképpen elmondható, hogy bár a disszertáció empíriája a hazai – és igen magas színvonalú - időmérleg-vizsgálatok módszertani pontosságát nem közelíthette meg, a hallgatói életmódnak a sajátos jegyeit azonban talán attól alaposabban volt képes megragadni. Ez a kijelentés mind a vizsgált tevékenységek (pl. különböző tanulási formák, a számítógép-használat típusai), mind pedig a független változók esetében (pl. egyetemi-főiskolai karok, tőkefajtákkal való ellátottság) igaznak tekinthető. A disszertáció tehát reményeink szerint mind elméleti síkon, mind pedig az empíriáját tekintve számos új adalékkal tud hozzájárulni egyrészt a hallgatói életmód elemzéséhez, másrészt pedig az idő szociológiai kutatásának hazai felfutásához is.

This Ph.d thesis has basically been written with the aim to examine the time-consumption of regular university and college students. The research is particularly timely for severeal reasons: the expansion and diversification of the higher education give the reasons for it and so do the basic changes in the youth’s way of life and the new elements to be found in them (e.g. the system of student jobs, the Internet). This tendency can be observed well with the help of time-consumption researches, to which the empirical part of the thesis is closest to. The theoretical bases, however, as well as the time researches themselves, must exceed the limits of sociology, so the thesis touches for instance upon the questions of anthropology, social history or regional geography. Therefore, as we were writing the first chapters, we had to rely especially on foreign language works in that field, since time researches in present-day Hungarian sociology still do not form a separate sub-branch of knowledge, whereas this institutonalization has already taken place in the English or German language areas. The chapters of theoretical framework proceed from explaining the phenomenon of time towards time-scale studies (in order: Time in the social sciences, The changes of the existence in time, The connection between time and the way of life, Youth and time, Time-scale studies) - practically leading the reader on to the direction of empirical research. Here are to be found - among others - more thorough explanations of such subjects as the traditional, the modern and the post-modern existence in time, the aspects of the notion of free time, the time of the educational institutions, or the summary of the most significant characteristic signs and also results of national and international time-scale researches, respectively. The empirical part of the thesis is quantitative and based on the set of questions from the Regional University Research Group-led surveys of 2003 and 2005, which study the use of time. The hypotheses and analyses focus mostly on the latter survey, where university and college seniors were polled. The database, made by polling almost a thousand seniors, touched upon 13 university or college faculties and institutions from within and outside the limits of Hungary. It is to be emphasized that the length of the questionnaire and its comprehensive nature enabled us to thoroughly map the explanatory variables (e.g. the socio-cultural status, the degree of capital supply, the free time preferences, etc.). The employed methods involved in the statistical analyses are the following: the analysis of means and standard deviations, cross table analysis, analysis of variance, linear regression with the help of categorial and numeric variables, and the calculation of corelation, respectively.

The previously formulated hypotheses concerned the factors expaining the students' use of time, i.e. the organisational framework of education, the sexes, the free time preferences as well as - in one point - a comparison with the data from the 2003 research. Since its interviewees were freshmen in that research, we presumed a shift between the two database (i.e. moving towards the end of the university-college years) in the system of explanatory variables. As an end to the empirical analyses, the corelation analysis mapped the accompanying activities in students' lives, whereas the linear regression compared the intensities of the explanatory variables as far as the time dedicated to each of them is concerned. All in all, despite the fact that empirically, the thesis cannot be compared to the methodical accuracy of the Hungarian (and really high-standard for that matter) time-scale researches, it could take a more profound look at the special features of the students' way of life. This statement can be seen as valid in the cases of both the examined activities (e.g. the different ways of studying, the types of computer-use, etc.) and the independent variables. This Ph.d thesis, thus, will hopefully be able -theoretically as well as empirically- to contribute some fresh thoughts to the examination of the students' way of life and also to somewhat help the advancement of the sociological study of time in Hungary.