Elkülönített állami pénzalapok költségvetési kérdései

dc.contributor.advisorBordás, Péter
dc.contributor.authorLukács, Katalin Bettina
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-05-11T08:08:19Z
dc.date.available2017-05-11T08:08:19Z
dc.date.created2017-05-11
dc.description.abstractDolgozatom témájául az elkülönített állami pénzalapokat választottam. A témaválasztásom azért esett erre a tárgykörre, mert az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos szabályozások, illetve a szervezetrendszerük többször, jelentős változásokon ment keresztül. Az öt elkülönített pénzalap között tudunk differenciálni a feladatai szerint, aszerint,hogy milyen bevételi forrásokkal rendelkeznek, hogy melyek a teljesíthető kiadások körei,továbbá hogy milyen mértékben részesülnek évről-évre az éves költségvetési törvényből előirányozott állami támogatásban. Azért tartom fontosnak a különböző alapok ismertetetését,mert az alapok minden évben változnak, így érdemes az aktuális adatokkal tisztában lenni. A szakdolgozatomban kifejtettem, hogy milyen szerepet töltenek be az államháztartási rendszerben különböző rendeltetésű elkülönített alapok. Röviden szeretném rendszertanilag elhelyezni az elkülönített állami pénzalapokat az államháztartáson belül. Az államháztartás két nagyobb részre bontható központi és helyi alrendszerre. Az alapok a központi szférához tartoznak. Érdekesnek találom, hogy a 20. század közepén még jóval több alap létezett, ezzel szemben jelenleg – 2017-ben – csak öt ilyen intézményről tudunk beszélni.hu_HU
dc.description.correctorLB
dc.description.courseIgazgatásszervezőhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/239940
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectállami pénzalapokhu_HU
dc.subjectköltségvetési kérdései
dc.subjectköltségvetés
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleElkülönített állami pénzalapok költségvetési kérdéseihu_HU
Fájlok