A gabonafélék alapvető élelmiszerforrásnak számítanak már az ősidők óta. A búza a második legnagyobb területen termesztett haszonnövény Magyarországon. A gabonafélék összetételüknél fogva kiváló tápanyagforrást jelentenek a gombáknak. A gabonaféléken elszaporodó penészgombák jelentős károkat okozhatnak. Egyrészt rontják az élvezeti és tápértékét a belőle készült terméknek, másrészt egészségre káros mikotoxinokat is termelhetnek. A lakosság nagy mennyiségű gabona alapú termékeket fogyaszt, ezért szükséges a penészgombák számának a meghatározása, illetve az általuk termelt mikotoxinok kimutatása. Hazánkban a gabonafélék esetén az egyik leggyakrabban előforduló toxin a Fusarium fajok által termelt deoxinivalenol (DON) toxin. Kutatómunkánk során azt vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés az eltérő elővetemény, növényvédelmi kezelés, nitrogén műtrágya adag, valamint a búzaminták penészgombaszáma között. A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a kukorica elővetemény, a fungicides kezelés hiánya, valamint a 150 kg/ha nitrogén műtrágya adag növelte a búza minták penész szennyezettségét. A vetésforgó, növényvédelem és nitrogén műtrágya adag és a búza Fusarium fertőzöttsége közötti összefüggést vizsgálva csak az eltérő növényvédelmi kezelések esetén tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Az intenzív (háromszori fungicides) kezelés esetén ugyanis szignifikánsan alacsonyabb fertőzöttségi értéket kaptunk. A búzaminták DON toxin tartalma, valamint a Fusarium fertőzöttsége között nem tapasztaltunk egyértelmű egyenes arányos összefüggést.