Néhány kérdés diszkrét idejű piaci modellekben és HJM típusú kamatmodellekben
dc.contributor.advisor | Gáll, József | |
dc.contributor.author | Czigler, Dezső | |
dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi Kar | en |
dc.date.accessioned | 2006-07-27T09:38:31Z | |
dc.date.available | 2006-07-27T09:38:31Z | |
dc.date.created | 2004 | |
dc.date.issued | 2006-07-27T09:38:31Z | |
dc.description.abstract | Ebben a dolgozatban diszkrét idejű pénzpiaci modellekben felvetődő néhány kérdéssel foglalkozunk. Az utóbbi néhány évtizedben a pénzügyi matematikában számos új piaci modell került kidolgozásra különböző célokból. Ezek közül különösen híres Black és Scholes 1973-ban publikált modellje, mely megteremtette az alapját a származtatott értékpapírok árazásának. Ez, mint tudjuk, egy folytonos idejű modell volt. A diszkrét idejű egyszerű modellek közül hasonlóan a fent említett modellhez, a Cox-Ross-Rubinstein modell tekinthető az egyik legnagyobb hatásúnak, mely után számos más modell is megjelent. Az eddig említett modellekben az alapgondolat, hogy egy alkalmas sztochasztikus folyamattal írjuk le a részvény árfolyamatát, hogy ezen alapulva az adott részvényből származtatott értékpapírok árazására is tudjunk megoldást adni. Később természetesen számos más probléma vizsgálatára is sor került. Kiderült, hogy a különböző pénzpiaci termékeket néha nagyon eltérű jellegű folyamattal érdemes leírni. A pénzügyi piacok egy speciális szegmensét alkotják a kötvény- és kamatlábpiacok. Összefoglalóan azon termékeket sorolhatjuk ide –matematikai szempontból-, amelyek árát a piaci kamatlábak segítségével határozhatjuk meg. Ennélfogva ezen piacok modellezésénél a természetesen adódó gondolat az, hogy magát a kamatlábat kell leírni egy alkalmas sztochasztikus modellel, mert ha ez adott, akkor ebből már származtathatjuk a kamatlábfüggő termékek árait, így például a kötvényárakat vagy éppen a kamatlábopciók, kamatláb cap-ek árait. Így alakultak ki az egyszerűbb, ún. short rate modellek, hiszen ezen modellekben az a közös, hogy a spot (azonnali) kamatláb az alapobjektum értelemszerűen... Ebben a dolgozatban először néhány alapfogalmat tekintünk át egyszerű, két értékpapírt tartalmazó pénzpiaci modellekben, például a bináris modellt is tárgyalva, melyet Cox, Ross és Rubinstein vezetett be. Majd ezt követően áttekintjük a Heath, Jarrow és Morton által javasolt diszkrét idejű HJM forward kamatlábmodelleket. Itt célunk a modell bemutatása mellett abban a legfontosabb eszközök (kötvény, forward ráta) és az alaptétel, azaz az arbitrázsmentesség tárgyalása, majd ezt követően néhány példa és a származtatott értékpapír árazási kérdésének tárgyalása. | en |
dc.description.degree | Ba | en |
dc.format.extent | 32 | en |
dc.format.extent | 173703 bytes | |
dc.format.mimetype | application/pdf | |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/259 | |
dc.language.iso | hu | en |
dc.rights | no_restriction | en |
dc.subject | diszkrét idejű piacok | en |
dc.subject | kötvény | en |
dc.subject | kamatlábmodellek | en |
dc.subject | arbitrázs | en |
dc.subject | martingál | en |
dc.title | Néhány kérdés diszkrét idejű piaci modellekben és HJM típusú kamatmodellekben | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- diplomamunka_532.pdf
- Méret:
- 169.63 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Diplomamunka
Engedélyek köteg
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- license.txt
- Méret:
- 2.72 KB
- Formátum:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Leírás: