Néhány kérdés diszkrét idejű piaci modellekben és HJM típusú kamatmodellekben

dc.contributor.advisorGáll, József
dc.contributor.authorCzigler, Dezső
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi Karen
dc.date.accessioned2006-07-27T09:38:31Z
dc.date.available2006-07-27T09:38:31Z
dc.date.created2004
dc.date.issued2006-07-27T09:38:31Z
dc.description.abstractEbben a dolgozatban diszkrét idejű pénzpiaci modellekben felvetődő néhány kérdéssel foglalkozunk. Az utóbbi néhány évtizedben a pénzügyi matematikában számos új piaci modell került kidolgozásra különböző célokból. Ezek közül különösen híres Black és Scholes 1973-ban publikált modellje, mely megteremtette az alapját a származtatott értékpapírok árazásának. Ez, mint tudjuk, egy folytonos idejű modell volt. A diszkrét idejű egyszerű modellek közül hasonlóan a fent említett modellhez, a Cox-Ross-Rubinstein modell tekinthető az egyik legnagyobb hatásúnak, mely után számos más modell is megjelent. Az eddig említett modellekben az alapgondolat, hogy egy alkalmas sztochasztikus folyamattal írjuk le a részvény árfolyamatát, hogy ezen alapulva az adott részvényből származtatott értékpapírok árazására is tudjunk megoldást adni. Később természetesen számos más probléma vizsgálatára is sor került. Kiderült, hogy a különböző pénzpiaci termékeket néha nagyon eltérű jellegű folyamattal érdemes leírni. A pénzügyi piacok egy speciális szegmensét alkotják a kötvény- és kamatlábpiacok. Összefoglalóan azon termékeket sorolhatjuk ide –matematikai szempontból-, amelyek árát a piaci kamatlábak segítségével határozhatjuk meg. Ennélfogva ezen piacok modellezésénél a természetesen adódó gondolat az, hogy magát a kamatlábat kell leírni egy alkalmas sztochasztikus modellel, mert ha ez adott, akkor ebből már származtathatjuk a kamatlábfüggő termékek árait, így például a kötvényárakat vagy éppen a kamatlábopciók, kamatláb cap-ek árait. Így alakultak ki az egyszerűbb, ún. short rate modellek, hiszen ezen modellekben az a közös, hogy a spot (azonnali) kamatláb az alapobjektum értelemszerűen... Ebben a dolgozatban először néhány alapfogalmat tekintünk át egyszerű, két értékpapírt tartalmazó pénzpiaci modellekben, például a bináris modellt is tárgyalva, melyet Cox, Ross és Rubinstein vezetett be. Majd ezt követően áttekintjük a Heath, Jarrow és Morton által javasolt diszkrét idejű HJM forward kamatlábmodelleket. Itt célunk a modell bemutatása mellett abban a legfontosabb eszközök (kötvény, forward ráta) és az alaptétel, azaz az arbitrázsmentesség tárgyalása, majd ezt követően néhány példa és a származtatott értékpapír árazási kérdésének tárgyalása.en
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent32en
dc.format.extent173703 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/259
dc.language.isohuen
dc.rightsno_restrictionen
dc.subjectdiszkrét idejű piacoken
dc.subjectkötvényen
dc.subjectkamatlábmodelleken
dc.subjectarbitrázsen
dc.subjectmartingálen
dc.titleNéhány kérdés diszkrét idejű piaci modellekben és HJM típusú kamatmodellekbenen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
diplomamunka_532.pdf
Méret:
169.63 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Diplomamunka
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.72 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: