Az egészségtudatos fogyasztói magatartás térnyerése, valamint a táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek növekvő előfordulása kiemelt jelentőséget ad az élelmiszerválasztást támogató információk szerepének. A disszertáció célja annak vizsgálata, hogy az élelmiszerjelölések – különös tekintettel a csomagolás elülső oldalán elhelyezett tápértékjelölésekre (Front of Packaging - FOP) – milyen hatást gyakorolnak a tudatos fogyasztói magatartásra és az élelmiszerválasztási döntésekre. A kutatás átfogó szakirodalmi feldolgozásra épül, amely rendszerezi a fogyasztói magatartás, az egészségtudatosság és az élelmiszerjelölések összefüggéseit, majd kvalitatív és kvantitatív primer kutatási módszerek alkalmazásával empirikusan is elemzi a jelenséget. A primer kutatás keretében fókuszcsoportos interjúk és online kérdőíves felmérés vizsgálják a fogyasztói attitűdöket, az információhasználati szokásokat, valamint négy nemzetközileg elterjedt FOP-tápértékjelölési rendszer – a svéd Kulcslyuk, a brit Közlekedési lámpa, a francia Nutri-Score és az olasz Nutrinform Battery – megítélését és értelmezhetőségét. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fogyasztók időkorlátjai és információfeldolgozási sajátosságai miatt az egyszerű, vizuálisan könnyen értelmezhető FOP-jelölések hatékonyabban támogatják az egészségtudatos döntéshozatalt, ugyanakkor az árérzékenység és az iskolai végzettség jelentős befolyásoló tényezőként jelenik meg. A disszertáció hozzájárul egy, a magyar viszonyokra adaptált magyarázó modell kidolgozásához, amely gyakorlati iránymutatást nyújt az élelmiszeripari szereplők és a szakpolitikai döntéshozók számára a hatékonyabb fogyasztói tájékoztatás és egészségkommunikáció kialakításához. The spread of health-conscious consumer behaviour and the increasing incidence of nutrition-related diseases of civilization give special importance to the role of information supporting food choices. The aim of this dissertation is to investigate the impact of food labels, especially Front of Pack (FOP) labels, on conscious consumer behaviour and food choices. The research is based on a comprehensive literature review, which systematizes the relationship between consumer behavior, health awareness and food labeling, and then empirically analyzes the phenomenon using qualitative and quantitative primary research methods. Within the framework of the primary research, focus group interviews and an online questionnaire survey examine consumer attitudes, information use habits, and the perception and interpretation of four internationally widespread FOP nutrition labelling systems: the Swedish Keyhole, the British Traffic Light, the French Nutri-Score and the Italian Nutrinform Battery. The results show that due to the time constraints and information processing characteristics of consumers, simple, visually easy to interpret FOP labels are more effective in supporting health-conscious decision-making, but price sensitivity and educational attainment appear as significant influencing factors. The dissertation contributes to the development of an explanatory model adapted to the Hungarian conditions, which provides practical guidance for food industry actors and policy makers to develop more effective consumer information and health communication.