Eltérő cink és nitrogén ellátás befolyása a kukorica hibridek transzspirációs hatékonyságára
| dc.contributor.advisor | Veres, Szilvia | |
| dc.contributor.advisor | Simkó Attila | |
| dc.contributor.author | Szőke, Zsombor | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2022-05-09T12:39:19Z | |
| dc.date.available | 2022-05-09T12:39:19Z | |
| dc.date.created | 2022-05-07 | |
| dc.description.abstract | A cink (Zn) mikroelem, hiánya globálisan jelentős tápanyag-ellátási és táplálkozási probléma a növény és a humán populációk tekintetében. Hazánk egyes területein a talajok cink ellátottsága gyengébb. Ilyen részek leginkább az ország ÉNy-DK átlója mentén (leginkább Békés és Fejér megyékben) helyezkednek el, amelyek egyébként az ország legfontosabb kukorica-termőterületei. A Zn fontos szerepet játszik több növényfiziológiai folyamatban is, mint például az enzimaktiválásban, nitrogén anyagcserében, auxin képződésében, vagy a megtermékenyítésben is. A kukorica (Zea mays L.) rendkívül érzékenyen reagál a Zn hiányára, ugyanakkor hazánk és a világ egyik legfontosabb kultúrnövénye. Az elem hiányából kialakuló tünetei közül a legjelentősebb, a visszafogott növekedés és a levelek klorotikus elváltozása, melyek végső soron, a csökkent asszimilációs felület miatt terméskiesést okozhatnak. Vizsgálataink célja, a Zn növényfiziológiai folyamatokra gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint a Zn kijuttatás módjainak értékelése növényélettani szempontból. Célunk a Zn és a nitrogén (N) interakciójának a megfigyelése az említett vizsgálati paraméterekre illetve termés mennyiségére vonatkozóan. A szántóföldi kísérletünket a DE-MÉK Növénytudományi Intézet, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék, Bemutatókertjében állítottuk be 2 éven keresztül (2019; 2020). A kutatások során 2 féle kukorica genotípust alkalmaztunk (Armanac FAO 490 és P9903 FAO 390). A kísérlet során a Zn kezeléseket, annak kijuttatási formája jelentette (Zn nélkül; levéltrágyaként; talajtrágyaként). A kísérlet beállításakor az alkalmazott Zn kezeléseket eltérő nitrogén adagokkal is kombináltuk. A morfo-fiziológiai vizsgálatainkat a kukorica különböző fejlődési stádiumaiban végeztük 4 alkalommal. A vizsgálatok során a következő paramétereket határoztuk meg: Sztóma szám meghatározás és a gázcserenyílások nyitottságának mérésére, valamint termésmennyiség meghatározása. Az eddigi eredmények alapján a cink kezelések, csak csökkentet nitrogén kijuttatás mellett eredményeztek változást a sztóma konduktanciában, míg a nitrogén kezelések a cink-lombtrágya kijuttatása mellett értek el jelentősebb hatást. A sztóma szám esetében hibridek között a különböző kezelések során jelentős változás nem történt. A termés mennyiség paraméter esetében a genotípusok közül az Armagnac teljesített jobban. | hu_HU |
| dc.description.course | Agrármérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 45 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/332862 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | cink | hu_HU |
| dc.subject | kukorica | hu_HU |
| dc.subject | sztóma | hu_HU |
| dc.subject | transzspiráció | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Eltérő cink és nitrogén ellátás befolyása a kukorica hibridek transzspirációs hatékonyságára | hu_HU |