A magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak alakulása és szerkezetének elemzése különös tekintettel az élelmiszerekre

Abstract

Az 1990-es években kezdett igazán teret hódítani Magyarországon is az egészséges életvitel ideológiája ezek vakvágányaival együtt, mint a koleszterin- vagy a tojásmizéria. Számos élelmiszer egészségre való kedvező hatását mutatták ki a közelmúltban, többek között a zöldségek, a gyümölcsök, a különböző halféleségek és a tejtermékek esetében. Utóbbiak fogyasztása előzetes hipotézisem szerint erősen függ az elkölthető jövedelem nagyságától, behatárolva azok körét, akik egyáltalán megengedhetik maguknak az egészséges táplálkozást. Vizsgálataimmal feltártam a hazai élelmiszerfogyasztás változásának tendenciáját, az ezt kiváltó lehetséges okokat, törvényszerűségeket kerestem és többnyire találtam is az egyes jövedelmi kategóriák és a rájuk jellemző kiadási szerkezet között. Úgy találtam, hogy a magyar háztartások fogyasztásán belül az élelmiszerekre fordított kiadások részaránya egyre inkább csökken, míg a háztartási energiára fordított kiadások részaránya (rezsi) növekszik, ami az Uniós tagországok közül általában a nagyobb átlagos jövedelemmel rendelkező, így fejlettebb tagországokra jellemző. A szélső jövedelmi rétegek közötti életszínvonalbeli különbségek növekednek, amit sajnos a kiadások szerkezete is tükröz, ez súlyosbodó társadalmi problémákról, a társadalom tagjai között egyre növekvő életszínvonalbeli különbségekről árulkodik. Az egészségtudatos táplálkozásba illeszkedő élelmiszerekre fordított kiadások részaránya is növekszik a szegényebb rétegektől a gazdagabbak felé haladva.