Titkos adatszerzés a büntetőeljárásban
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Jelenleg a titkos adatok begyűjtésének több formája ismeretes, nevezetesen a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés. Az előbbinek, amely a nyomozást megelőző szakaszhoz kapcsolódik vannak bírói, igazságügy-miniszteri engedélyhez kötött, és bírói engedélyhez nem kötött alakzatai. Szabályozásuk az 1990. évi X. törvénnyel indult, amely – a rendszerváltás hajnalán – elsőként szabályozta a titkosszolgálati eszközöket. Jelenleg külön törvényi felhatalmazás alapján négy nyomozati feladatot ellátó szerv (beleértve az ügyészséget is) és öt titkosszolgálat, valamint a rendészet belső védelmi (biztonsági) szolgálata jogosult titkos információt gyűjteni. A titkos információgyűjtéstől azonban a titkos adatszerzés jól körülhatárolhatóan megkülönböztethető, melynek törvényi szabályait elsőként a 1998. XIX. büntetőeljárásról szóló törvény vezette be. Ezen eszköz alkalmazásának csak a bírói engedélyhez kötött alakzata ismeretes, valamint csak és kizárólag a nyomozás elrendelése után van rá lehetőség. Dolgozatomban ezen eszköz bemutatását fogom részletezni.