Titkos adatszerzés a büntetőeljárásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPápai-Tarr, Ágnes
dc.contributor.authorÜski, Krisztina
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2009-02-18T14:51:57Z
dc.date.available2009-02-18T14:51:57Z
dc.date.created2009
dc.date.issued2009-02-18T14:51:57Z
dc.description.abstractJelenleg a titkos adatok begyűjtésének több formája ismeretes, nevezetesen a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés. Az előbbinek, amely a nyomozást megelőző szakaszhoz kapcsolódik vannak bírói, igazságügy-miniszteri engedélyhez kötött, és bírói engedélyhez nem kötött alakzatai. Szabályozásuk az 1990. évi X. törvénnyel indult, amely – a rendszerváltás hajnalán – elsőként szabályozta a titkosszolgálati eszközöket. Jelenleg külön törvényi felhatalmazás alapján négy nyomozati feladatot ellátó szerv (beleértve az ügyészséget is) és öt titkosszolgálat, valamint a rendészet belső védelmi (biztonsági) szolgálata jogosult titkos információt gyűjteni. A titkos információgyűjtéstől azonban a titkos adatszerzés jól körülhatárolhatóan megkülönböztethető, melynek törvényi szabályait elsőként a 1998. XIX. büntetőeljárásról szóló törvény vezette be. Ezen eszköz alkalmazásának csak a bírói engedélyhez kötött alakzata ismeretes, valamint csak és kizárólag a nyomozás elrendelése után van rá lehetőség. Dolgozatomban ezen eszköz bemutatását fogom részletezni.en
dc.description.correctorN.I.
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent67en
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/78636
dc.language.isohuen
dc.subjectbüntetőeljárásen
dc.subjecttitkos információgyűjtésen
dc.subjectbírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésen
dc.subjecttitkos adatszerzés eszközeien
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományen
dc.titleTitkos adatszerzés a büntetőeljárásbanen
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)