A High Intensity Interval Tréning hatásai középiskolások körében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Napjainkban a technika fejlődésével a mozgásszegény életmód és annak egészségre gyakorolt káros hatásai egyre komolyabb problémát jelentenek. Az ülő életmód kialakulása már a fiatalabb korosztályt is érinti és negatívan befolyásolja a fizikai és szellemi teljesítőképességüket. Az elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulása egyre gyakrabban jelentkezik gyermek és serdülőkorban, ezek a fiatalok fokozott kockázati tényezővel rendelkeznek a későbbi szív-érrendszeri betegségekre és a metabolikus-szindrómára nézve. Ennek megelőzéseként fontos minél hamarabb beépíteni az életmódba a fizikai aktivitást és minél több mozgásformát megismertetni a fiatal generációval. Vizsgálatunkban a 8 hetes High Intensity Interval Training (HIIT) serdülőkre kifejtett hatásait elemeztük az állóképesség, testösszetétel és a core izmok erejének szempontjából. Feltételeztük, hogy a tornaprogram következtében a kiindulási értékek pozitív irányba változnak. Továbbá a tanulók testmozgáshoz való hozzáállását is szerettük volna javítani. A kutatásunkba 10 fő (4 lány, 6 fiú) középiskolás diákot sikerült bevonni, átlagéletkoruk 15,6 ±0,7 év volt. A HIIT tornaprogram online formában 8 héten át heti 2 alkalommal valósult meg, egy alkalom kb. 30-40 percet igényelt. A tréning során magas és alacsony intenzitású periódusok váltották egymást 30:30, majd 40:20 arányban. Az intervenciós program előtt és után szubjektív kérdőív és objektív mérési módszerek által térképeztük fel a résztvevőket. Az testösszetétel meghatározása a fiatalok testmagasságának, testsúlyának, BMI értékének, testzsírszázalékának, valamint a derék- és csípő körfogatának felmérésével történt. Az állóképesség mérésére a 20 méteres ingafutás tesztjét és a Módosított Harvard step tesztet alkalmaztuk. A core izmok erejének elemzése pedig a plank tesztek által valósult meg. Az eredmények alapján az állóképesség szignifikánsan fejlődött a HIIT következtében. A 20 méteres ingafutás és az abból számolt VO₂ max (p≤0,001), valamint a Harvard step teszt (p≤0,05) eredményeinek változása is statisztikailag szignifikáns eredményt hozott. Az antropometriai adatokban nem történt szignifikáns változás, de a testzsírszázalék kivételével a többi értéknél kis mértékű javulást figyeltünk meg. A törzsizomerő esetében mind a négy plank tesztnél jelentős fejlődés valósult meg, ugyanakkor a változás csak a posterior plank esetében lett szignifikáns (p≤0,05). Összességében pozitív irányú változásokat értünk el a 8 hetes HIIT program által, az állóképességre gyakorolt hatása volt ezek közül a legmeghatározóbb.

Leírás
Kulcsszavak
HIIT, állóképesség, high intensity interval training
Forrás