A család szerepe a táplálkozásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTatai, Csilla
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.authorFüle, Ivett
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2022-06-13T07:53:25Z
dc.date.available2022-06-13T07:53:25Z
dc.date.created2022-03-23
dc.description.abstractAz egészségünk megőrzésének a legmeghatározóbb és elengedhetetlen feltétele a táplálkozás, ami a szervezetünk normál működéséhez szükséges. Magyarországon a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2016-ban dolgozott ki egy ajánlást külön felnőttek, és külön gyermekek számára, amely az Okostányér nevet viseli. Az Okostányér egy kördiagram alakú szemléltető ábra, ami meghatározza a különböző élelmiszercsoportok naponta ajánlott fogyasztási mennyiségét mind a zöldségek és gyümölcsök, mind a gabonafélék és a tej, tejtermékek, húsok, halak, valamint a tojás tekintetében. Ezen felül ajánlást tesz a megfelelő folyadékbevitel mennyiségéről, a só, cukor és zsiradékok ajánlott mennyiségéről is. A táplálkozásunkban azonban nagy szerepe van a családnak is, hiszen a család a gyermek fő szocializációs színtere, és külön az anyának, és külön az apának is jelentős a szerepe ebben a tekintetben is. Az étkezésre gyakorolt hatások közül három fontosabbat különítünk el, ezek pedig a táplálkozáshoz közvetlenül kapcsolódó viselkedések, a szülői hozzáállás az étkezéshez, illetve az átfogó szülői viselkedés. De említést kell még tennünk a gazdasági helyzetről, és a jövedelemviszonyokról, ahol ugyanis alacsonyabb összeg jut az egyes élelmiszerekre. A gyerekek életébe fontos rendszert és rendszerességet vinni, illetve velük közösen étkezni, és közösen készíteni az egyes ételeket, mert ez is hangsúlyos a táplálkozási preferenciájuk kialakulásában. Továbbá a közös étkezések segítségével a gyermekek közelebb érzik magukat érzelmileg a családtagjaikhoz. Több kutatás is bizonyította, hogy a közösen eltöltött idő hiányában a gyerekeknél egyészségtelenebb életmód alakul ki, továbbá jellemzőbbé válnak az egyes evészavarok is. Az evészavarok egyre fiatalabb életszakaszban alakulnak ki, és kerülnek diagnosztizálásra, de az elhízás és a túlsúly is egyre növekvő tendenciát mutat. Az evészavarok közül legjellemzőbb az anorexia nervosa, a bulimia nervosa, a falásroham (binge eating disorder), az izomdysmophia és a testzsírfóbia. Az egyes evészavarok kialakulását is több tényező okozhatja. Többféle megközelítésből különféle csoportosításokat különítünk el. Elsősorban elkülönítünk prediszponáló, kiváltó és fenntartó tényezőket. Másrészt pedig vannak az egyéni faktorok, a felhasználói környezet a szektorok és végül a szociokulturális értékek és normák. Ezek mind vagy közvetett, vagy akár közvetlen formában, de befolyásolják az egyén étkezését, és étkezési szokásait.hu_HU
dc.description.coursedietetikushu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/335067
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectOkostányérhu_HU
dc.subjectEvészavarhu_HU
dc.subjectAnorexia nervosahu_HU
dc.subjectBulimia nervosahu_HU
dc.subjectBinge eating disorderhu_HU
dc.subjectIzomdysmorphiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA család szerepe a táplálkozásbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)