A szervezett lakossági emlőszűrés Magyarországon
A szervezett lakossági emlőszűrés Magyarországon
Dátum
Szerzők
Tóth, Csaba
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Magyarországon a rákos betegségek különösen súlyos problémát jelentenek és jelentősen hozzájárulnak a népességcsökkenéshez. A szív-érrendszeri betegségek után a 2. helyen állnak a mortalitási rangsorban. A WHO adatai szerint a Magyarországon a daganatos halálozás jelentősen meghaladja az Uniós átlagot annak ellenére, hogy az új esetek tekintetében a középmezőnybe tartozunk. Ebből arra lehet következtetni, hogy a daganatokat sok esetben későn, már előrehaladott állapotban diagnosztizálják, aminek következtében a rendkívül költséges, életmentő kezelések már nem képesek gyógyulást elérni. Hazánkban évente 7000-8000 új emlőrákos beteget regisztrálnak, ezzel a nők körében a vezető daganatos megbetegedés. Az emlőrákból adódó halálozás 2000-2500 esetszám között alakul évente, így a tüdő- és colorectalis rákokkal együtt vezető daganatos haláloki tényező. Az emlőrák okozta halálozás kb. 2500fő/év, 2007-ben 37%-kal magasabb volt az 1970. évi halálozásnál, holott Az EU-ban még az emlőrák szempontjából tradicionálisan magasabb halálozású országokban (Egyesült királyság, Dánia, Hollandia) is 15-25%-kal csökkent az emlőrák okozta halálozás 1970 óta.(5) Az emlőrák progresszív betegség, azaz nem mindjárt kezdetben, hanem csak későbbi fejlődési szakaszában válhat szisztémássá. Prognózisát a tumor mérete, a nyirokcsomók állapota és a szövettani jelleg (grade) határozza meg. E három közül az első a legtöbbet jósló: 1 cm-nél kisebb daganat kezelése esetén a túlélés közel 100%-os.
A daganatos halálozás mérséklésére a primer prevención túl a korai felismerés és ezáltal idejében megkezdett kezelés jelenleg a leghatásosabb módszer. 1968 óta a WHO által megszabott kritériumrendszer alapján hatékony szervezett szűrőprogramok kidolgozására van lehetőség. Az utóbbi évtizedekben az emlőrákra kidolgozott szűrési programok világszerte jöttek létre, elsősorban a Dr. Tabár László professzor 1977-ben kezdődött svédországi programjának mintájára. A svéd szűrés hosszú távú, részletes eredményeit időközönként a mai napig közlik, összességében 30%-ot meghaladó halálozás csökkenést eredményezett, amihez legalább 70%-os részvételi arány szükséges.
Magyarországon a szervezett lakosságszűrés 2002 januárjában, az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi program keretén belül indulhatott el. A program a 45-65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás szűrését írta elő, a hölgyek behívása, visszahívása személyre szóló levélben történik a Mammográfiás Szűrőállomásokra, ill. Komplex Mammográfiás Központokba. Eredeti célkitűzés a halálozás 30%-os csökkenése, valamint a céllakosság 70%-os átszűrtsége 2012-re.
Kutatásom egyik célja a szűrésen felfedezett és a szűrésen részt nem vett nőkben diagnosztizált rákesetek mutatóinak összehasonlítása és annak kimutatása, hogy a szűrés már a prevalenciakör alkalmával képes volt csökkenteni a terápiás igényt és 10 éves követési idő alatt valóban kedvezően befolyásolja az életkilátásokat. A kapott statisztikai eredményeket torzítja a viszonylag kis betegszám, a dokumentációk hiányossága és a betegek komorbiditása miatt a halálok sem mindig egyértelműen volt megállapítható. A kezelések tekintetében szignifikáns differencia nem állapítható meg a két csoport között, vélhetően azért, mert az első szűrési ciklusban olyan nők vettek részt, akik korábban még soha nem részesültek mammográfiás emlővizsgálatban, ennek megfelelően több nagyméretű tumort sikerült kiszűrni. A 10 éves túlélést vizsgálva viszont egyértelműen megmutatkozott a szűrés haszna.
Vizsgálódásom másik célkitűzése az volt, hogy népegészségügyi statisztikai adatok elemzése alapján kimutassam a Magyarországon, azon belül Hajdú-Bihar megyében mammográfiás emlőszűréssel elért eredményeket. A szervezett emlőszűrés bevezetése nagyságrenddel megnövelte a szűrésen történő részvételt, hatékonysága azonban mérsékelt, mert a részvételi arány a program kezdete óta nem javult érdemben. A részvételi arány javítása nélkül nem várható a kitűzött cél elérése, az emlődaganatok miatti halálozás 30%-os csökkenése. Kiemelkedő fontosságú lenne az emberek informálása, hogy az emlőrák egy potenciálisan gyógyítható betegség amennyiben idejében felismerik. Mindenkinek saját érdeke, hogy elmenjen az ingyenes szűrésekre.
Leírás
Kulcsszavak
emlőszűrés, emlőrák, mellrák, mammográf, kenézy emlőcentrum, mellrák túlélés, emlőrák incidencia, szűrés