A szervezett lakossági emlőszűrés Magyarországon

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTóth, Judit
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorTóth, Csaba
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentTóth, Dezső
dc.contributor.opponentFurka, Andrea
dc.contributor.opponentdeptKenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Sebészeti Osztályhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2015-11-20T11:40:45Z
dc.date.available2015-11-20T11:40:45Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractMagyarországon a rákos betegségek különösen súlyos problémát jelentenek és jelentősen hozzájárulnak a népességcsökkenéshez. A szív-érrendszeri betegségek után a 2. helyen állnak a mortalitási rangsorban. A WHO adatai szerint a Magyarországon a daganatos halálozás jelentősen meghaladja az Uniós átlagot annak ellenére, hogy az új esetek tekintetében a középmezőnybe tartozunk. Ebből arra lehet következtetni, hogy a daganatokat sok esetben későn, már előrehaladott állapotban diagnosztizálják, aminek következtében a rendkívül költséges, életmentő kezelések már nem képesek gyógyulást elérni. Hazánkban évente 7000-8000 új emlőrákos beteget regisztrálnak, ezzel a nők körében a vezető daganatos megbetegedés. Az emlőrákból adódó halálozás 2000-2500 esetszám között alakul évente, így a tüdő- és colorectalis rákokkal együtt vezető daganatos haláloki tényező. Az emlőrák okozta halálozás kb. 2500fő/év, 2007-ben 37%-kal magasabb volt az 1970. évi halálozásnál, holott Az EU-ban még az emlőrák szempontjából tradicionálisan magasabb halálozású országokban (Egyesült királyság, Dánia, Hollandia) is 15-25%-kal csökkent az emlőrák okozta halálozás 1970 óta.(5) Az emlőrák progresszív betegség, azaz nem mindjárt kezdetben, hanem csak későbbi fejlődési szakaszában válhat szisztémássá. Prognózisát a tumor mérete, a nyirokcsomók állapota és a szövettani jelleg (grade) határozza meg. E három közül az első a legtöbbet jósló: 1 cm-nél kisebb daganat kezelése esetén a túlélés közel 100%-os. A daganatos halálozás mérséklésére a primer prevención túl a korai felismerés és ezáltal idejében megkezdett kezelés jelenleg a leghatásosabb módszer. 1968 óta a WHO által megszabott kritériumrendszer alapján hatékony szervezett szűrőprogramok kidolgozására van lehetőség. Az utóbbi évtizedekben az emlőrákra kidolgozott szűrési programok világszerte jöttek létre, elsősorban a Dr. Tabár László professzor 1977-ben kezdődött svédországi programjának mintájára. A svéd szűrés hosszú távú, részletes eredményeit időközönként a mai napig közlik, összességében 30%-ot meghaladó halálozás csökkenést eredményezett, amihez legalább 70%-os részvételi arány szükséges. Magyarországon a szervezett lakosságszűrés 2002 januárjában, az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi program keretén belül indulhatott el. A program a 45-65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás szűrését írta elő, a hölgyek behívása, visszahívása személyre szóló levélben történik a Mammográfiás Szűrőállomásokra, ill. Komplex Mammográfiás Központokba. Eredeti célkitűzés a halálozás 30%-os csökkenése, valamint a céllakosság 70%-os átszűrtsége 2012-re. Kutatásom egyik célja a szűrésen felfedezett és a szűrésen részt nem vett nőkben diagnosztizált rákesetek mutatóinak összehasonlítása és annak kimutatása, hogy a szűrés már a prevalenciakör alkalmával képes volt csökkenteni a terápiás igényt és 10 éves követési idő alatt valóban kedvezően befolyásolja az életkilátásokat. A kapott statisztikai eredményeket torzítja a viszonylag kis betegszám, a dokumentációk hiányossága és a betegek komorbiditása miatt a halálok sem mindig egyértelműen volt megállapítható. A kezelések tekintetében szignifikáns differencia nem állapítható meg a két csoport között, vélhetően azért, mert az első szűrési ciklusban olyan nők vettek részt, akik korábban még soha nem részesültek mammográfiás emlővizsgálatban, ennek megfelelően több nagyméretű tumort sikerült kiszűrni. A 10 éves túlélést vizsgálva viszont egyértelműen megmutatkozott a szűrés haszna. Vizsgálódásom másik célkitűzése az volt, hogy népegészségügyi statisztikai adatok elemzése alapján kimutassam a Magyarországon, azon belül Hajdú-Bihar megyében mammográfiás emlőszűréssel elért eredményeket. A szervezett emlőszűrés bevezetése nagyságrenddel megnövelte a szűrésen történő részvételt, hatékonysága azonban mérsékelt, mert a részvételi arány a program kezdete óta nem javult érdemben. A részvételi arány javítása nélkül nem várható a kitűzött cél elérése, az emlődaganatok miatti halálozás 30%-os csökkenése. Kiemelkedő fontosságú lenne az emberek informálása, hogy az emlőrák egy potenciálisan gyógyítható betegség amennyiben idejében felismerik. Mindenkinek saját érdeke, hogy elmenjen az ingyenes szűrésekre.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/218722
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsNevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/*
dc.subjectemlőszűréshu_HU
dc.subjectemlőrákhu_HU
dc.subjectmellrákhu_HU
dc.subjectmammográfhu_HU
dc.subjectkenézy emlőcentrumhu_HU
dc.subjectmellrák túléléshu_HU
dc.subjectemlőrák incidenciahu_HU
dc.subjectszűréshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA szervezett lakossági emlőszűrés Magyarországonhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)