A medialis unicondyler felszínpótló protézisek klinikai és radiológiai vizsgálata

dc.contributor.advisorHuszanyik, István
dc.contributor.advisordeptBAZ Megyei Kórház Ortopéd-Sebészeti Osztályhu_HU
dc.contributor.authorPapp, Levente Miklós
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentSzabó, János
dc.contributor.opponentKárolyi, Zoltán János
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Klinikahu_HU
dc.contributor.opponentdeptBAZ Megyei Kórház Ortopéd-Sebészeti Osztályhu_HU
dc.date.accessioned2014-11-25T13:56:52Z
dc.date.available2014-11-25T13:56:52Z
dc.date.created2013-10-15
dc.description.abstractAz unicondyler térd protézis elfogadott és effektív módszer a medialis compartment arthrosisának és az osteonecrosis következtében kialakuló , a medialis compartmentet érintő arthrosis kezelésében. Az unicondyler térd protézisek első generációja nem járt kielégítõ eredménnyel, a korai kudarcráta nagyon magas (30-50%) volt. unicondyler térd protézisek fejlesztésének köszönhetően az eredmények jelentősen javultak, a 10 éves túlélési aránya elérte a total térd protézisek túlélési arányát. 30, a Borsod Megyei Egyetemi és Oktató Kórház Ortopéd-sebészeti osztályán medialis unicondyler térd protézis műtéten átesett beteg klinikai és radiológiai vizsgálatát végeztem el, átlagosan 67.7 (53-85) hónappal az operáció után. A klinikai felmérést a Knee Society score és a Knee Society funkcionális score alapján végeztem. Radiológiailag prae és postoperative a femorotibialis tengelyviszonyokat, valamint a tibia ízfelszínének hátrafelé lejtését vizsgáltam. A postoperativ felvételeken a protézis komponensek pozícióját értékeltem. Vizsgáltam, hogy a nőknél, vagy férfiaknál, a 60 év alattiaknál, vagy a 60 év felettieknél, illetve a 30-nál kisebb, vagy nagyobb Body Mass Index-szel rendelkező betegeknél jobb-e a klinikai kimenetel, valamint vizsgáltam a radiológiai paraméterek klinikai kimenetelre gyakorolt hatását. A nők és a férfiak, a 60 év alattiak és felettiek, valamint a 30-nál kisebb és 30-nál nagyobb Body Mass Index-szel rendelkező betegcsoportok klinikai kimenetelében szignifikáns eltérést nem észleltem. Azoknál a betegeknél, ahol a prae és postoperativ varus deformitás 5 foknál nagyobb volt, a klinikai eredmények szignifikánsan kedvezőtlenebbek voltak, mint azoknál a betegeknél, ahol a varus deformitás 5 foknál kisebb volt. A 3.5 foknál nagyobb tibialis resectio kedvezőtlen hatást gyakorol a funkcionális kimenetelre, míg a tibialis komponens sagittalis síkban való hátrafelé dőlése az ajánlott határokon túl sem rontja a klinikai kimenetelt. A tibia és femur komponens neutralistól eltérő varus, illetve valgus helyzete az ajánlott határokon belül nem fejt ki szignifikáns hatást a kimenetelre, azonban ha a tibia komponens valgus helyzete 5 foknál nagyobb, az a klinikai eredményeket szignifikánsan rontja. A vizsgált anyagból azt a következtetést lehet levonni, hogy középtávon (52-85 hónap) az UTP a medialis unicompartmentális arthrosis eredményes kezelési módszerének tekinthető.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent37hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/201415
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectTérdprothesishu_HU
dc.subjectUnicondylaerhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Orthopédiahu_HU
dc.titleA medialis unicondyler felszínpótló protézisek klinikai és radiológiai vizsgálatahu_HU
Fájlok