A legtöbb tudós kvantitatív elemzésekkel tárta fel a korai iskolaelhagyás jelenségét. Ezen kvantitatív eredményekkel diplomamunkámban nem foglalkozom. A dolgozatom elsődleges célja, hogy a lemorzsolódás által veszélyeztetett fiatalok mindennapjait, életkörülményeit ismertessem, és a fő hipotézisem szerint igazoljam azt, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok életmódja az iskolai pályafutásukra ható tényező. Befolyásolja a lemorzsolódás legfőbb okait: a hiányzások számát, az osztályzatok alakulását és a diákok, iskola mellett végzett jövedelemkiegészítő tevékenységét. A vizsgált módszereim a következők voltak: Kvalitatív elemzésem során 50 félig strukturált interjú készült Debrecen második esélyű iskoláiban: a Telegdi Kata Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnáziumban, továbbá a Tessedik Sámuel Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnáziumban, a 16-18 éves korai iskolaelhagyó fiatalok körében. A feltáró kutatásom során mindezt kvantitatív adatbázissal bővítettem, ahol a második esélyű iskolába járó 9. évfolyamosok (60 diák) osztályzatairól, szociális háttértényezőiről, hiányzásairól és szociáldemográfiai tényezőiről gyűjtöttem adatokat. A kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy az elsődleges célja megvalósult, a diák szemszögéből mikroszinten mutatja be, hogyan is élnek ezek a lemorzsolódott diákok a mindennapokban. A statisztikai eredmények rávilágítanak arra, hogy valóban összefügg-e a hátrányos helyzet az iskolai pályafutással, továbbá a második esélyű iskola igazi segítséget nyújt-e lemorzsolódó diákoknak?