Lemorzsolódás-mentes iskola

Dátum
2013-05-17T07:16:44Z
Szerzők
Bíró, Gyula
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Dolgozatomban a nagyrábéi Móricz Zsigmond Általános Iskola és Egységes Óvoda-Bölcsőde 2006-2011. között kidolgozott és megvalósított Sárréti Kapocs integrációs pedagógiai innovációs programján keresztül kívántam bemutatni a „lemorzsolódás-mentes iskolát”. A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, a társadalmi peremhelyzet leszakadás elsősorban nem pedagógiai probléma, hanem társadalompolitikai, szociálpolitikai kérdés. A kirekesztés nélküli társadalmi attitűd kialakításának azonban megkerülhetetlen tényezője az oktatás-nevelés színtere: az óvoda és az iskola. A méltányos oktatás esélyegyenlőséget teremt, ellensúlyozza a gyermekek, tanulók szociális és ebből fakadó kulturális hátrányait. Azok az intézményi „jó gyakorlatok”, mint a dolgozatban bemutatott Sárréti Kapocs Program, közép- és hosszútávon az iskola világán túl az előítélet mentes, az inkluzív/befogadó, és szolidárisan érzékeny helyi társadalom célját is feladatának tekinti. Az intézményi innováció célja a gyermekközpontú intézményi kép, a korszerű és differenciált pedagógiai elvárásokat alkalmazó, esélyteremtő intézményi közeg megteremtése. A társadalmi integráció „kényes” folyamatát az integráció, szegregáció fogalmán keresztül mutatom be szakirodalmak nyomán, majd a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma gyermekek integrációs pedagógiai gyakorlatát, nevelésének, oktatásának motívumait, a multikulturális integráció célképzetét vázolva. Az Integrációs Pedagógiai Rendszerhez kapcsolódó intézményi vállalások bemutatásában láttatom annak az országos rendszerépítésnek a folyamatát, melynek keretében az intézmény fejlesztésétől, a tantermekben zajló módszertan reformjáig az intézmény és környezete, az intézményhasználók fogalmának „újradefiniálása” történik. Az intézmény pedagógiai munkáját az a hatvanas évektől kezdődő innovációs gyakorlat határozza meg, miszerint az etnikum a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére soha, semmilyen formájú elkülönítés nem volt. Dolgozatomban megkísérlem az innovációs gyakorlaton keresztül bemutatni, hogy az oktatási integráció minden egyes intézményhasználó számára egy hatékony intézmény komplex filozófiai alapját nyújtja. A megváltozott tanári személyiség, az új pedagógus képe, a kommunikációs stratégiák változása, a tanár-diák-szülőkkel kapcsolatos nyitottság szükségessége, és a folyamatos továbbképzés igénye egy magát analizálni tudó intézményfejlesztési folyamatot irányoz elő. Nagyrábé nagyközség komplex társadalompolitikai, oktatáspolitikai stratégiája, intézményfejlesztési irányvonala azt a megkülönböztetés és kirekesztés nélküli intézményt valósítja meg, ahol települési szinten kooperáció, intézményi szinten hatékony válaszadás fogalmazódik meg annak érdekében, hogy minden gyermek fejlettségi szintjének, hozott kulturális értékeinek tiszteletben tartása mellett, hátrányainak kompenzálásával, az egyéniség és egyedi adottságok tiszteletben tartásával megfelelő, egyénre szóló fejlesztésben, mentorálásban részesüljön.
Leírás
Kulcsszavak
Sárréti Kapocs integrációs pedagógiai program, esélyegyenlőség, inkluzivitás, intézményi innováció, integráció, szegregáció, multikulturális integráció, módszertani reform, mentorálás
Forrás